Királyi Ibolya: Emlék-repeszek. Király Károly igazsága - RETÖRKI könyvek 15. (Lakitelek, 2016)
I. rész: A zsarnokság az zsarnokság...
Emlék-repeszek Na, ezzel mindent elárultál nekik - szóltunk rá. Egyébként ez csak rutinkérdés volt, tudták azt jól a lehallgatásokból, hogy hova indulunk. Meg is előztek, hamarabb feljutott egy csapat előkészíteni a terepet, mint mi. Udvarhely után, Kápolnásnál vezetett az út a Ma- darasi Hargitára. Mikor mi az Ivó patak forrásánál hagyván az autót, sílécekkel, hátizsákokkal megrakodva bandukoltunk felfelé a nehéz terepen (akkor még nem volt kiépített autóút a menedékházig), ők lefelé tartottak, és a kocsiból derékig kihajolva, egyikük szemérmetlenül lefényképezett. Ez volt sztárságom első mozzanata. Lett ebből több is. Szóval, mire felértünk, Géza, a menedékház gondnoka már mindenről ki volt oktatva. Kifulladva, fáradtan, éhesen sokat kellett vámunk, míg Géza, az utasítások függvényében, egy többágyas szobát jelölt ki. Voltunk vagy nyolcan-tízen. (A névsort megtaláltam a dossziém egyik dokumentumában, kiegészítve azzal, hogy kivel váltottam szót. Nem lényeges.) Idézek naplóbejegyzéseimből: Miután jó sokára szobát kaptunk, a gondnok később bejött hozzánk, a szobába, és elmondta, hogy a felettünk levő szobába helyezte el Sălă- gean elvtársat, a Vásárhelyről jött szekust. Este, sötétedés után szólt be a velünk egy szobába elszállásolt, vaskos székely fiúknak, hogy mennének segíteni, a nagy hóban elakadt egy dzsip. A később visszatérő legények elújságolták, a kocsi nem tudott feljutni az emelkedőn, ki kellett rámolni, tele volt lehallgató műszerekkel. „Na, itt van a szeku, elakadtak a nagy hóban, minket hívtak, hogy megtoljuk a dzsipet. Segítettünk nekik felhurcolkodni a felettünk levő szobába. Tele vannak különböző készülékekkel. ” Egy szekus beszámoló szerint az egyikük neve, aki minket figyelmeztetett, Csizmadia Zsolt, az udvarhelyi cémagyárban dolgozott. Tartótisztként ott volt „Sanyi”, az udvarhelyi meg egy Csíkszeredái ügynök. Hát ez a bizonyos „alkalmi munkatárs ”, akinek a jelentése előkerült (Kiss Peter, fedőneve Crinul=liliom), nagyon kívül lehetett az eseményeken. Azt hitte, hogy a sógornőm a leánytestvérem. Minden apparátus ellenére mielőtt a „ váltás ” felért volna a menedékházhoz, sikerült néhány szót váltanom Szabó Gyurival, aki éppen hazamenni készült a sízésből. Behívott egy szobába, hogy ne legyünk szem előtt, és elmondta, őt sokat nyaggatja az apparátus, egy időre nem akar szem előtt len18
