Királyi Ibolya: Emlék-repeszek. Király Károly igazsága - RETÖRKI könyvek 15. (Lakitelek, 2016)

I. rész: A zsarnokság az zsarnokság...

Emlék-repeszek

Sajnálatos módon ebből az időből nem sok feljegyzésem van. Az emlékek pedig elhalványulnak, akár ki is törlődnek, ha nincs egy prousti hársfa- tea-kortyolgatás a madeleine ízével párosulva. Nem erőszakolom tovább az emlékezetemet, inkább csalafinta módon másra terelem a figyelmemet. És ekkor váratlanul egy villanás: egy újabb emléktöredék.

1985. január 11.

Együtt szilvesztereztünk Imola szüleinél, Pordány, a felesége, Marcsi, Imola és a férje. Szédületes buli volt, magyar himnuszénekléssel, ivá- szattal és hajnalban, a jeges úton szlalomozva mámorosán, a befagyott szélvédőn át kukucskálva az utat haza, a Tudorba.

(Máig is rejtély előttem hogyan úsztuk meg. Nem tudtak volna erről a találkozóról? Szerencsénk volt, hogy nem járt egyetlen járőr sem az úton hajnal felé, aki megszondáztatta volna az autóvezetőt? Vagy mindenről tudtak, és hagyták Pordány László jövés-menését valami célból? Vannak még kérdőjelek bőven ebből az időből. A választ a megfigyelési dossziém kézhez vétele sem adta meg. Marad a kétely. Ugyanis egyetlen szó sincs Pordány Lászlóról, többszöri látogatásáról, jóllehet a találkozás a Transilvaniei utcai lakásomban jött létre, ahol lennie kellett lehallgató készüléknek! Igaz ugyan, hogy nem szereltettem be telefont ebbe a lakásomba, de megoldani az illegális behatolást és készüléket helyezni el, okozhatott-e gondot a „ hálózatnak”? Máskor is alkalmazták!)

Ittlétük alatt találkoztak Károllyal is. Elég sok feladatot kaptak. Az interjú gondolatát viszont elveti a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Országos Tanácsának 1984. decemberi plenáris ülésén hozott határozatokat illetően.

(,, Pár napos előkészítés után Bukarestben összehívják a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa országos plenárisát. A pártvezetőkből Petru Enache, a nemzetiségi tanácsokat felügyelő és Emil Bobu, a szervezeti kérdésekkel foglalkozó KB-titkárok vesznek részt a tanácskozáson. 120-an vannak jelen, a felszólalások csak román nyelven hangzanak el. Emil Bobu záróbeszédében a nemzetiségi kérdés megoldóttságát hangsúlyozza ” - írja Vincze Gábor történész ,,A romániai magyar kisebbség történelmi kronológiája, 1944-1989” című munkájában.)

172