Királyi Ibolya: Emlék-repeszek. Király Károly igazsága - RETÖRKI könyvek 15. (Lakitelek, 2016)

I. rész: A zsarnokság az zsarnokság...

kellene elfojtanunk múltbéli fájdalmainkat! Gyógyírnak ott lenne a szó, a ki- beszélés, a sírás. „A könnyek olyan szavak, amelyeket le kell írnunk” (Paolo Coelho). Köszönöm, András, hogy „könnyeidet” megosztottad velünk: Jól emlékezett Károly, amikor leírta az 1984 októberében történteket. 1984. október 18-án délután érkezett hozzám Szekeres Zsolt édesapám javaslatára, akivel két nappal korábban Kovásznán találkoztak Sass Magda és Seprődi Kiss Attila rendező társaságában. Valójában egy kis félreértés volt részéről, mivel én Zsolttal nem találkoztam Washingtonban egy évvel korábban, ha­nem csak a testvérével, Szabolccsal. Nem tudom, kitől hallott Fülöp Dénes tiszteletes úrról, de mindenképpen szeretett volna találkozni vele és Király Károllyal is. Én akkor az Azomureş vegyi kombinát üzemorvosaként dolgoztam. Másnap délben beszéltem meg egy találkozót Fülöp Dénessel és Károllyal is. Mindkét találkozó helyszínére én vittem el Zsoltot nagy vargabetűkkel - azt hittem, túljárok a szekusok eszén de persze nem sikerült. Késő este dörömböltek az Enescu utcai lakásom ajtaján a szekuritátésok, fenyegetőzve azzal, hogy vagy önként megyek velük a Szekuritátéra nyilatkozatot tenni egy külföldi állampolgárral történt talál­kozásomról, vagy visszajönnek fél órán belül letartóztatási paranccsal, ami szerintük nagyon komoly következményekkel jár, mivel hazaárulással fognak megvádolni. Kénytelen voltam velük menni. Borongás, őszi este volt, engem beültettek a fekete Daciába, és ekkor átfutott a fejemen: egyhamar nem fogom látni fe­leségemet meg két kislányomat. Jellemző a Szekuritáté mindenre kiterjedő, szervezett, összehangolt mű­ködésére, hogy percekkel ezután megszakadt a telefonösszeköttetés nálunk és apósomnál is. Végül a feleségemnek a testvérétől sikerült telefonálnia szüle­imnek, Kovásznára. Meglepő módon az engem bekísérő tisztek viszonylag udvariasak voltak, nem úgy a kihallgatást vezető magasabb rangú „elvtársak”. Óránként vál­tották egymást. Hol kedvesen faggattak arról, hogy miről beszélgettünk ezzel az ENSZ égisze alatt bujtatott nemzetközi kémmel - akinek fő célja a román hatalom megdöntése, a konspiráció, nem kímélve olyan ártatlan áldozatokat, mint amilyen én vagyok hol az asztalt csapkodták, és azzal fenyegetőztek, hogy nemsokára Jurilovcára szállítanak, és ott fogom végezni. _______________________________I. rész: A zsarnokság, az zsarnokság... 163

Next

/
Oldalképek
Tartalom