Királyi Ibolya: Emlék-repeszek. Király Károly igazsága - RETÖRKI könyvek 15. (Lakitelek, 2016)
I. rész: A zsarnokság az zsarnokság...
Sajnos, mint később kiderült, a tény, hogy feje nagy erővel a kocsi oldalának ütődött, külső, látható sérülésekkel nem járt, de ettől az időtől datálódik halláskárosodása. Ezért volt az - amint ezt könyvében elmeséli -, hogy egy idő után állandó arcidegfájdalmak kínozták, és a forradalmat megelőző időkben már csak nagy mennyiségű fájdalomcsillapítók szedésének köszönhetően volt képes ellátni munkáját, és pusztán létezni. A vásárhelyi megmozdulások, a forradalom kitörése által elébe állított feladatoknak óriási önuralommal és akaraterővel tudott csak eleget tenni. Ezeknek a mozgalmas, inkább zűrzavaros időknek a megpróbáltatásai, fizikai és idegrendszeri, lelki kihívásai, a megfelelési szükségesség és a szűnni nem akaró fájdalmai erősen próbára tették teherbíró képességét, erőnlétét. Lehet ezen csodálkozni a több évtizede tartó vegzálások, idegölő, lelki-idegi küzdelmek, bizonytalan élethelyzetek során? Ezért volt kénytelen Budapestre jönni, és megoperáltatni a háromosztatú arcidegét. Én a rádióból szereztem tudomást budapesti tartózkodásáról, és utaztam fel Pécsről Budapestre, 1990 januárjában, meglátogatni őt. Ezekről az eseményekről majd később ejtek szót. Maradjunk a forradalom előtti időknél. 1983. szeptember 26. Károly ma töltötte be 53. születésnapját. Életében nem sok a változás. Ugyanott dolgozik, a konzervgyárban. Az érdeklődés áttolódott gazdasági területre. Elsődleges kérdés, mit eszünk ma. Ebben egyenrangúak vagyunk, egyaránt érint románt és magyart. Bonyolult nemzetközi viszonyok. Szőcs Géza és társai kiugrása igazolja, hogy sokan gondolkoznak úgy, mint ő. Ugyanaz fáj mindnyájunknak. Sokan repatriálnak, disszidálnak. Létezni itt szinte lehetetlen. A német és zsidó nemzetiségiek esetében a repatriálás viszonylag könnyen megy. Nyílt titok az ország állampolgárainak szégyenletes kiárusításából létrejövő anyagi haszonhúzás. Mi, magyarok nem vagyunk eladható helyzetben. Nehezen kapunk befogadást az anyaországtól. Nehezen adja „román hazánk” az eltávozási engedélyt. Jól megalázzák, mielőtt kiengednék az egyszerű halandót az édes „ anyaföldről Emlékszem, 1989 elején, mielőtt megkaptam volna az eltávozási engedélyt, egy bizottság elé kellett járulnom. Jelen voltak pártfunkcionáriusok, szekusok, és a jó ég tudja, még, kik. A párté Ívtársnak volt egy sértő meg__________________________________I. rész: A zsarnokság, az zsarnokság... 153
