Királyi Ibolya: Emlék-repeszek. Király Károly igazsága - RETÖRKI könyvek 15. (Lakitelek, 2016)
I. rész: A zsarnokság az zsarnokság...
akkori politikai alelnöke Bodó Barna meghívására, Ermacora Erdélyben és Bukarestben járt. A FUEV-küldöttség tagjaként közvetlenül ismerkedett az erdélyi magyarság és általában a romániai kisebbségek helyzetével, az alkotmány és törvénykezés kisebbségjogi hiányosságaival. Oroszlánrésze volt az európai kisebbség és népcsoport védelmi normarendszere alapjainak letételében, az államközi és államok feletti jogi szabályok kidolgozásában. Előadása [...] egyik utolsó jelentős elemzése a kisebbségi jogok helyzetének. Szinte valamennyi ajánlása, megállapítása - sajnos - mindmáig érvényes maradt Románia és az erdélyi magyar közösséget illetően is. „Európa kisebbségei - kisebbségek Európája ” íme, azok a gondolatok, melyek előadásából megragadták az én szubjektív figyelmemet. Talán másoknak is hasznára lehet. Állíthatná bárki, hogy megállapításai veszítettek aktualitásukból? „Európa összlakossága 790 millió, amelyből 200 millió kisebbségi: vagyis Európa majdnem minden negyedik állampolgára valamely népcsoporthoz vagy nemzeti kisebbséghez tartozik. [...]” Lényeges, amit ez után mond. Talán senki még ennyire logikusan és egyben közérthetően nem összegezte a kisebbségek problematikáját és ennek lehetséges megoldását: „Miután tehát az általános kisebbségvédelem az általános emberjogok köntösében kátyúba rekedt, három alapvető problémakör merült fel az európai speciális kisebbségvédelem rendezésével kapcsolatban: a csoportos, vagyis kollektív jogok - az autonómia - az önrendelkezés, [...j Mindhárom kérdés mindig olyan heves ellentétek tárgya volt, amelyek mai napig sem nyertek megoldást, s amelyekről maguk a politikusok sem megfelelően tájékozottak. így nehéz egy megfelelő belpolitikai megoldást találni. A csoportos vagy kollektív jogok lényege, hogy a kisebbség olyan jogállást nyerjen, amely mint közösséget, embercsoportot biztosítja be. Ez nem jelenti, hogy a megoldáshoz elegendő csupán az egyéni jogok, vagy ahogyan manapság divatos emlegetni: szubjektív jogok, biztosítása, merthogy ezek összessége, eredője amúgy is a kollektív jogrendszer lesz. Nem! Az emberi jogok egész sorát a kisebbség csak mint kollektivitás, csoportos állapotában gyakorolhatja. Ide tartozik az oktatáshoz való jogok komplex rendszere, az anyanyelv használati jogának számos vonatkozása, a feliratoktól a teljes topográfiáig, a nyelvi autonómiáig. Emlék-repeszek____________________________________________________ 148
