Királyi Ibolya: Emlék-repeszek. Király Károly igazsága - RETÖRKI könyvek 15. (Lakitelek, 2016)

I. rész: A zsarnokság az zsarnokság...

A továbbiakban Péter Ferenc elmondja, miért volt kénytelen „egy kazet­tamásolatot átadni Istvánnak a Jeszenszky doktor telefonbeszélgetésével, ame­lyet a bukaresti elvtársakkal folytatott”. Károly, provokációtól tartván, nem hitte el az elmondottakat. Megrendítette, hogy - Jeszenszky kapcsán - egy bizalmát élvező személybe vetett hite omlott össze. A kazetta meghallgatása után Károly - reakciója elhamarkodottnak is tűnhet - nyílt levelet írt Je­szenszky Ferencnek. „Mielőtt megjelent volna a levél, végig kellett futnia az egész vonalon. Nem lehet leírni azt a riadalmat, amikor kiderült, hogy Király Károly tudo­mására jutott a belügy munkája. A kollegák találkozót kértek a doktor úrtól, s próbálták megnyugtatni, hogy effélét csak valamelyik rosszindulatú ismerő­se tehetett vele, ne essen pánikba, ezt ki lehet magyarázni. Arra nem gondol­tak, hogy Király szó szerint ismeri a beszélgetés tartalmát... Jeszenszky talál­kozót kért Királytól, de amaz elutasította. Nem sikerült a »félreértést tisztáz­ni«. ” _________________________________I. rész: A zsarnokság, az zsarnokság... Péter Ferenc további mondandóját nem vetem papírra. Adatszerűén fel­sorolja, kik voltak a román politikai rendőrség jól-rosszul jutalmazott magyar ügynökei. (Ma is „ügyeskednek!” Nem is rosszul!) Bárki, akit érdekel, hoz­zájuthat az adatokhoz. Az ügynek lett folytatása? István, aki maga is érintett volt az ügyben, a következőt válaszolta: „Az ügynek folytatása lett. 1999. 01. 29. és 2004. 01. 02. között hosszas pereskedés lett belőle, büntető ügyi, de egyúttal polgárjogi keresettel kombi­nálva, kártérítési igénnyel. Jeszenszky perelte be Péter Ferencet rágalmazá­sért. Meg Balogh Júliát és Dénes Lászlót, az Erdélyi Napló főszerkesztőjét, egy milliárd régi lejt követelvén erkölcsi kártérítés címén. ” (A kiemelt részek minden esetben, az István által szolgáltatott kiegészítések. Ezúton mondok neki köszönetét hiteles kiigazításaiért.) A két fivérem, Károly és István, a két érintett tanúskodott Péter Ferenc mellett. Jeszenszky azt is letagadta, hogy Károly nyílt levélben ítélte el aljas árulását. Azt is letagadta, hogy olvasta Károly könyvét, és fia dedikált pél­dányt kapott tőle. Az ügyet több évig húzták-halasztották. ítélet végül is született? Nem tudom. Öcsém, Király István kérésemre kiegészíti a tudnivalókat: 137

Next

/
Oldalképek
Tartalom