Királyi Ibolya: Emlék-repeszek. Király Károly igazsága - RETÖRKI könyvek 15. (Lakitelek, 2016)

I. rész: A zsarnokság az zsarnokság...

Emlék-repeszek Hogyan valósul meg a beolvasztás? Megszüntették a nemzetiségi civil szervezeteket, megszüntették a nemzetiségi felügyelet és védelem minisztériumait, nem beszélnek a nemzetiségi statútumról, megszüntet­ték a Magyar Autonóm Tartományt, 1955-től mindent elkövettek az a- nyanyelvi oktatás korlátozása céljából, egyetlen példa Erdély »nagylel­kű túliparosítása« és ennek kapcsán az erőszakos »lakosságcsere«. Külügyi vonatkozásban a nemzetiségi elnyomás ellen tiltakozók fel­lépését »Románia belügyeibe való beavatkozásnak« kiáltják ki. A visszaélések megszüntetése, a román és más nemzetiségiek közti megfelelő, baráti viszony helyreállítása érdekében az alább intézkedése­ket, megoldásokat tartom szükségesnek: Három hivatalos nyelvet ismerjenek el egyenrangúként: román, ma­gyar, német. Dolgozzanak ki nemzetiségi statútumot a mai követelmények függ­vényében. Olyan választott testületeket kell fenntartani, amelyek ténylegesen védik a nemzetiségiek reális érdekeit, és elősegítik a többséggel való ba­ráti együttműködést. Az egységes tömbben élő nemzetiségek számára - magyarok, néme­tek, szerbek stb. külön közigazgatási egységeket, megyéket kell létrehoz­ni, lévén, hogy e területeken ők képezik a többségi népcsoportot. A rádió és televíziós műsorokat az említett három nyelven sugároz­zák. Az erdélyi iskolákban három nyelven történjen az oktatás, de egyik se legyen, kötelező, vagy mindhárom az legyen. ” Majd így folytatja: „Javaslataim mellett azért állok ki, mert az egyenlőségi elv csakis pár­huzamosan és nem alárendelt viszonyban működik. [...] Csakis ebben a for­mában lehet megvalósítani a teljes egységet és a tartós testvériséget az or­szág állampolgárai között, tekintet nélkül nemzetiségükre. A nemzeti kisebb­ségek sérelmeinek orvoslása nem rövidíti meg a románságot, nem ellenkezik a román nép érdekeivel és törekvéseivel. Az együtt élő nemzetiségieknek ma nem azért van kevesebb joguk, mert a románoknak túl sok van. Am az ő jog­hiányuk fékezi a kölcsönös megértést. A felsőbbrendű nemzet fogalma egye­seket a román múlt, jelen és jövő káprázatával töltheti el, és alábecsüli az ország más nemzetiségű állampolgárát [...] 128

Next

/
Oldalképek
Tartalom