Királyi Ibolya: Emlék-repeszek. Király Károly igazsága - RETÖRKI könyvek 15. (Lakitelek, 2016)

I. rész: A zsarnokság az zsarnokság...

Emlék-repeszek „Ki tudja - mondta Károly. De ha rá is vették őket, nem számít. Nincs titkolni valóm. Végül is mindent, amit írok, mondok, az ö tudomásukra akarom hozni. Ha rá is veszik egyik-másikat, ilyen vagy olyan eszközzel, marad az érzelmi hozzáállás. Árulónak lenni sem könnyű. ” 1980. március 3. Valami elkezdődött. A nagyok, a „nevesek” lesznek-e elég bátrak csat­lakozni? Két mozgalmas, fájdalmasan nehéz hét telt el. Mindnyájunkat megviseltek az események Temettünk, kereszteltünk, jöttünk-mentünk. Jöttek, jártak utánunk. Vajon miért vannak most így megindulva? Fél­nek a választásoktól? Az eseményeket megállítani úgysem tudják. Az Ilié Verdeţ-nek címzett második levél kapcsán merült fel benne, hogy jó lenne, ha mások is egyetértésüket fejeznék ki felvetéseivel, bí­rálatával. Nem ártana egy kis „ vállnekivetés Ne csak egyedül vigye el a balhét. Naplójegyzet: A közelgő helyi választások kapcsán Kádár Jenő, az Elektromureş üzem szakmunkása szólt, hogy a munkásokkal úgy döntöttek, ki fogják húzni a választási cédulán található két jelölt nevét, és mindenki Király Károly nevét írja majd helyette. Tegyük mi is ezt - mondta Jenő. Úgy tudom, néptanácsi választások cécójáról volt szó. Bevallom, erősen meg­másítottam az írásomat, mikor felírtam az ő nevét. A félelem bennünk lakozott, akár egy elpusztíthatatlan élősködő. Később egy hivatalnok meg­súgta Károlynak, hogy ő több szavazatot kapott, mint az „árnyjelöltek”. Ember a javából. Számára nincs megállás. Végig kell vinnie az el­kezdett küzdelmet, bármi is lesz ennek az ára. Újabb útlevélkérelmet adott be. Vajon szándékuk, hogy lassú halállal elpusztítsák, vagy túlad­nak rajta, mint a többi veszélyes egyénen? Lehet, hogy drasztikus eljá­rásra szánják el magukat most, hogy csend van a világban? Általános apá­tia, kilátástalanság. Semmi jót sem várhatunk se anyagi, se politikai, se nemzeti síkon. Fénymásolat a Verdeţ-nek címzett levélből az én kézírásommal: 120

Next

/
Oldalképek
Tartalom