Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Áttekintés
Áttekintés — A felvidéki magyar politika a rendszerváltozás ingoványán Az MKP örökletes betegségei Az első olyan nyilvános politikai esemény, amely a rendszerváltozás kezdete után hatással volt az egész felvidéki magyar közösség jövőjére és közéleti erkölcsére, 1992 tavaszán történt. Ma már talán senki sem emlékszik arra, hogy az 1992-es csehszlovákiai parlamentiképviselő-választás előtti hetekben Bugár Béla, aki a kommunista titkosszolgálat egyik volt ügynökének javaslatára emeltetett a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöki székébe, a felvidéki magyar jövő szempontjából egyik legfontosabb eszme megvalósításával fenyegette meg az önálló államra vágyó szlovákokat. Azt nyilatkozta a sajtó nyilvánossága előtt, hogy ha Szlovákia el akar szakadni Csehszlovákiától, a magyarok területi autonómiát fognak követelni. Ez a bejelentés értelemszerűen arról szólt, hogy a magyarok hadat üzentek az önállósulni akaró szlovákoknak. Bugár az önrendelkezést állította szembe az önrendelkezéssel. Ilyet csak egy minősíthetetlenül fogyatékos, vagy egy megvásárolható ember tehet. Talán egyszer bevallja, ki adta neki ezt a tanácsot vagy parancsot. A szlovák közgondolkodásban a második világháború után ugyanis két - ellenkezően sarkított - fogalom jelent meg. Az egyik a szlovák állami önállóság, közösségi vágyaként azoknak is, akik ezt nem merték bevallani, a másik a magyar autonómiától való rettegés, mint az előbbi legveszélyesebb ellenfele. A szlovák politikai közgondolkodás szerint - saját indítékaiból kiindulva - az autonómia az elszakadás előtti utolsó lépésnek tekintendő. * * * A második ehhez hasonlítható esemény Bugár Bélának és néhány munkatársának az 1994. január 8-án megtartott komáromi önkormányzati nagygyűlés elleni szervezkedése volt. A nagygyűlés a felvidéki magyaroknak 1920 óta a legnagyobb teljesítménye lehetett volna, ha nincsenek belső gán- csoskodók. Távlati célja a kollektív önrendelkezés (autonómia) szlovákiai közigazgatási keretek között való megteremtése volt. Bugár Béla, A. Nagy László és mások közreműködésével ezt a szándékot sikerült semlegesíteni. Akik ebben közreműködtek, ma a Most-Híd párt és részben az MKP soraiban foglalnak helyet. Bugár még Antall József temetését is kihasználta arra, hogy egyeztessen Vladimír Meciarral a nagygyűlés zátonyra futtatásáról. Sőt, a nagygyűlés megkezdése előtti percekben azzal az ötlettel jött, hogy ürítsék ki a komáromi sportcsarnokot, mert arról kapott titkosszolgálati jelentést, hogy 69