Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Áttekintés
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... II. magyarországi kormányzat is. Akkor a magyar állam még több mint harminc százalékát birtokolta a MÓL részvényeinek. Az a dunaszerdahelyi csoport, amely a MOL-Slovnaft ügyét magához ragadta (a Világi-Csekes-Drgonec ügyvédi iroda), a szerződés aláírásának estéjén bált rendezett, és oda várták az akkori magyar miniszterelnököt, Orbán Viktort is. Csak nagy erőfeszítésekkel sikerült megakadályozni, hogy a magyar miniszterelnök részt vegyen ezen a kétes hírű dunaszerdahelyi rendezvényen - ugyanis már akkor sem volt kétséges, hogy ezek a körök nem a felvidéki magyarok érdekeit támogatják. Nagy részük 2009 óta a Most-Híd tagja vagy támogatója, néhányuk pedig - „altatott állapotban” - még ma is az MKP kötelékében van. A Világihoz kapcsolódó csapat azonban a Most-Híd megalakulásának éve, 2009 után két év elteltével eltávolodott ettől a gazdasági és politikai vállalkozástól. Egyrészt amiatt, hogy nem teljesültek újabb vállalkozói várakozásaik, másrészt pedig politikai okokból. A MÓL, az anyavállalat 2010 óta ugyanis inkább az Orbán-kormányhoz áll közelebb, az pedig kezdetben ridegen viszonyult Bugár pártjához, és 2011 tavasza óta - miután időközben csökkent a vállalatban való tulajdonrésze - a magyar állam ismét növelni tudta tulajdonosi hányadát a MOL-ban. A Most-Híd párt vállalkozói hátterében pedig túlsúlyba kerültek az egyéb vállalkozói érdekek (pl. a miskolci szemétégető maffia), emiatt Világi kiszorult a holdudvarból. De más megfontolások is rejlenek a háttérben. Nem biztos, hogy a soron következő szlovákiai parlamenti képviselőválasztás után Bugár és csapata koalícióképes lesz, tehát nem árt az óvatosság - új vasakat kell rakni a tűzbe. Az 1998-2002 között hivatalban lévő magyar kormány annyiban mindenképpen felelős a felvidéki magyar politika alakulásáért, hogy engedte a befolyása alá tartozó gazdasági köröknek, hogy - csakis nyereségi szempontjaikat érvényesítve - rátelepedjenek az MKP-ra, mellőzve a felvidéki magyar közösségi érdekeket. A MOL-Slovnaft-ügylet ugyanis több évtizedre visszavetette a felvidéki magyar politikát, de lehet, hogy végleg meghiúsította a belső önrendelkezés lehetőségét. Ugyanez vonatkozik az OTP Slovakia bankra is. Ha az MKP nem tagja a kormánykoalíciónak, az OTP is aligha tehette volna be a lábát Szlovákiába, nem sikerült volna megvásárolnia a szlovák Beruházási és Fejlesztési Bankot (IRB). Viszonzásként ugyan kibocsátott az OTP Szlovákiában egy olyan bankkártyát, melynek bankügyleti jutalékából egy kis hányadot a Csema- doknak juttat, de ez nevetséges töredéke annak, amennyit nyújthatott volna a 64
