Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Áttekintés
vonzáskörzete, a telek- és termőföldmaffia, a hulladékgazdálkodás és a szemétégetés, a kórház-privatizációs lobby csapata stb.), a személyes indítékok hadrendbe állítását kellett volna megszerveznie. Bugár bosszúszomja leginkább Simon Zsolt elvakult sértettségéhez volt hasonlítható, aki többször is hangoztatta, ha kell, egész vagyonát rááldozza Csáky és Duray kinyírására. Családját is erre a gyűlöletre programozta be. A 2007-es elnökcsere után az MKP-ban rövidesen kiderült, hogy Bu- gárnak semmi esélye nincs elnöki pozíciójának visszaszerzésére. Több kísérletet tett, hogy az MKP Országos Tanácsában visszaszerezze korábbi, erőbéli tekintélyét, de csúfosan, 1:10-hez arányban alulmaradt. Utolsó kísérlete 2009 májusában volt, amikor egy olyan platformalakítási javaslatot terjesztett elő néhány támogatójával, amely egy párton belüli párt alakítását eredményezte volna. Erről a párt Országos Tanácsa még szavazni sem volt hajlandó. Ekkor egyértelműen kiderült, hogy Bugár és testre szabott gazdasági lobbyja, valamint háttérérdekeltsége már korábban egy új párt megalakítását tervezte, csak bizonyosságra volt szüksége. A platformalakítási javaslat csak ellenpróba volt. A háttérérdekeltség politikai stratégáinak célja azonban nem az MKP, az egyetlen magyar érdekképviselet ellehetetlenítése volt, csupán a meggyengítése állt az érdekükben. Nem megfojtani akarták az MKP-t, csak az utolsó szusszanásig akarták gyengíteni. Ehhez adták össze Fico kérésére is a nagy pénzeket a szlovák nagyvállalkozók, akik túlsúlyba jutottak a Bugár körül csoportosuló, korábban MKP-s magyar nagyvállalkozói érdekekkel szemben. Arra valószínűleg nem gondoltak Fico köreiben, hogy ez ilyen jól sikerülhet, és az MKP nem jut a parlamentbe, de lehet, hogy a kezdetén arra sem gondoltak, hogy ez mennyire sok pénzbe fog kerülni. Bugár ennek a három hadosztályra elegendő muníciónak az előterében mozogva 2010-ben a parlamenti választáson megismételhetetlenül túlgyőzte magát. A látszat szerint azonnal hátat fordított az alapötlet szülőatyjának, Robert Ficonak, hiszen nem szegődött el hozzá koalíciós partnerül. Ennek a kényszerű lépésnek az okai közül egy biztosan ismeretes: a Most-Híd tizennégy parlamenti képviselője közül heten szlovákok voltak, akiknek a többsége nem lépett volna koalícióra Fico pártjával, emiatt a Smer és a Most-Híd maradék képviselői együtt nem tudtak volna parlamenti többséget alkotni. Ezzel eldőlt minden korábbi fontolgatás esélye. Most még nem lehet tudni, mi lesz a következménye Bugár újabb pálfordulásának, de ahol ilyen sok pénz forog kockán - mintegy tízmillió euróra becsülik a Most-Híd előkampányának, Áttekintés - A felvidéki magyar politika a rendszerváltozás ingoványán 61
