Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Áttekintés
Ellen nevű, 1992-ben megszűnt ernyőpártra hasonlít, amelynek választási listáján 1990-ben a kommunista időket idéző népfrontos elv alapján vegyesen szerepeltek szlovákok és magyarok. Másrészt Bugár pártütését az MKP hibájaként értelmezték - „az összeférhetetlenek kilökték maguk közül ezt a szép szál embert”. Ezért sok felvidéki magyar családban 2010. június 12-én, elosztották a családtagok a szavazataikat az MKP és a Most-Híd között - „ha ők nem tudtak egymással megegyezni, mi ismét összeboronáljuk őket a parlamentben”. Még rosszabb, hogy valóban sokan azért szavaztak a Most-Híd- ra, mert azt hitték, hogy az a magyar párt, amelyiknek Bugár Béla az elnöke. De akadtak olyan magyar szavazói is Bugár új pártjának, akik azért döntöttek úgy, hogy rá adják voksukat, mert elhitték Radicovának (a 2010-es parlamenti képviselőválasztás után megalakult új kormány miniszterelnökének) a választási kampány végső szakaszában tett kijelentését, hogy az MKP-t nem veszi be a kormányába. „Ha az MKP nem lehet a kormányban, akkor ne szavazzunk rá” - gondolta sok felvidéki magyar. Ennek az összevisszaságnak az lett az eredménye, hogy a naiv magyar szavazók tömege - a Bugárra szavazó mintegy 150 ezer magyarnak a fele -, szándéka ellenére a nagyvállalkozói és pénzügyi oligarchia csoportjainak érdekeit képviselő, zavaros szemléletű pártot juttatta a parlamentbe, mely nem szlovák és nem is magyar, és jellemére nézvést sem lehet tudni, hogy micsoda. Ez a zűrzavar azonban csak tovább erősödött az - akkor már Csáky Pál által vezetett - MKP-nak a választási kampány idején tanúsított, bizonytalankodó és követhetetlen politikai üzeneteket tartalmazó megnyilvánulásaival is, melyekkel a párt mind a baloldal, mind a jobboldal irányában fenn akarta tartani a koalícióra való alkalmasságát. Elfelejtve azt a politikai arany- szabályt, hogy egy párt koalíciós lehetőségei és képességei elsősorban a parlamenti jelenlététől függenek, és csak másodsorban a politikai üzeneteitől. Áttekintés - A felvidéki magyar politika a rendszerváltozás ingoványán Össztánc az MKP bukása fölött Államhatárokon átnyúló, kisantantnak szóló üzenete volt és van mindmáig annak, hogy Szlovákiában az egyetlen magyar párttal szemben alakulhatott egy olyan párt, amely szintén megszerezheti a magyar szavazatok egy részét, akár jelentős részét. Ennek lényegbevágó következménye, hogy ennek a politikai csoportosulásnak a politikai versenyben való jelenléte azt a magyar pártot gyengíti, amely egymással összehangolva fogalmaz meg általános érvényű politikai 51
