Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Összegzés
kapcsolatban változó világunkban? Van egy másik varázslatos szavunk: a nemzetiség. Ha ezt sem tudjuk értelmezni - márpedig nem tudjuk magyarnak is gyatrák vagyunk, ha igaz az, hogy nyelvében él a nemzet. Ha a kisebbség szavunkat nyomon követjük a politikai és a közjogi szó- használatunkban és ugyanilyen nyomvonalon a nagyvilágban, egyértelmű képet kapunk. A kisebbség, azaz minoritás, eredetileg alárendeltséget jelentett. A XIX. század végén és a XX. század legelején (1919-ig) ez a kifejezés aritmetikailag ugyanazt jelentette, mint a XXI. században is, hogy a felénél kevesebb (kisebb). Politikai értelemben azonban annak idején ettől többet mondott a jelentése. A XIX. században és a XX század legelején azokra vonatkoztatták a kisebbség megjelölést, akik a véleményüket a közügyekben nem érvényesíthették, nem lehettek befolyással a döntésekre, akik alárendeltjei voltak a többségnek. A kifejezéssel kapcsolatos kormeghatározás nagyon fontos, ugyanis a kisebbség szó használatát merőben más szövegösszefüggésben egy 1919-ben létrejött szerződés, a Saint-Germain-en-Lay-i említi. Az etnikailag, felekezetileg meghatározható csoportokra és az oda tartozó egyénekre vonatkoztatja. Ezt nem lehet a szavakkal való véletlen játéknak tartani, mivel addig a kisebbségnek kizárólag aritmetikai és ebből következő politikai értelme volt. Ha ezt etnikai vagy vallási csoportokra vetítjük, annak csak hátrányosan megkülönböztető következménye lehet, mert a kifejezés addigi értelme szerint a kisebbség ki van zárva a döntéshozatalból és a közügyek intézéséből. Ez a kizáró szándék nem vitatható el a Saint-Germain-i szerződés megalkotóitól sem, hiszen ők koruk szellemét képviselték, pontosan tudták, hogy politikai értelemben mit jelent a kisebbség. Annál kevésbé sem mentesíthetők a diszkrimináció szándékától, mivelhogy a „The World Book Dictionary” 1992-ben - tehát hetven évvel később - a kisebbség címszó alatt azt teszi közzé, hogy ez aritmetikai kisebbség, társadalmilag pedig alárendelt helyzetben lévő csoport. A legérdekesebb a Britannica Hun- garica 1998 után, tehát az Európa Tanács Kisebbségi Keretegyezményének létrejötte után megjelent kiadásában szereplő szócikk. A szerint a kisebbség kifejezés ugyan valamely társadalmon belül kulturálisan, etnikailag körülhatárolható egységre vonatkoztatható, de politikai és társadalomtudományi értelemben a domináns csoportnak való alárendeltséget jelent. Azaz nem a számbeliség a meghatározó tényező, hanem az alárendeltség. A magyar külpolitika megjelenítői, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében időnként megjelenő, de onnan sokszor távolmaradó kiküldöttjeink, az Európai Parlamentben jelenlévő képviselőink és az Európai Unió Összegzés - Változatlanság a változóban 255
