Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)

Fejlemények

Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... II rendőrségnek. Csak az kerülte el közülük a börtönt, aki megszökött a magyar hatóság elől vagy Csehszlovákiában besúgóvá lett. A csorba-tói egyezményben12 Magyarország vállalta, hogy kárpótolja a Felvidékről a magyar-szlovák lakosságcsere keretében Magyarországra telepí­tett (kényszerített) magyarokat a szülőföldjükön maradt ingatlan vagyonukért. A kárpótlásukra sohasem került sor - talán néhányuk esetében politikai alapon. A magyar-szlovák lakosságcsere keretében Magyarországra telepített felvidéki magyarok közül többen döntöttek úgy, hogy nyugdíjas korukban visszatelepülnek szülőföldjükre. A kérvényük beadásának napjával azonban a magyar állam lefoglalta az odatelepítésük után szerzett magyarországi in­gatlanjukat. A szülőföldjükre való visszatelepülés tehát kettős vagyonelkob­zással járt, először a történelmi vagyont vesztették el, majd az újabb munká­ból szerzett vagyont. Pozsonyból Budapestre utaztam 1980 tavaszán. Útitársaim az NDK-ból hazautazó magyarországi fiatalok voltak. Beszélgetni kezdtünk. Nem sok idő múltán kiderült, hogy pozsonyi vagyok. Rám csodálkoztak. „Hol tanult meg ilyen jól magyarul?” Budapesten, 1992 őszén a Margit hídról a Margit körút irányába ha­ladtam autómmal. Mivel csúcsforgalom volt, úgy gondoltam, hogy egérutat nyerek, ha eltérek a Bimbó út irányába Adyliget felé. Sávot váltottam, de ugyanakkor a híd felől egy Zsiguli nagy sebességgel ugyanabba a sávba tért és szinte fékezés nélkül (vagy mert fékei gyatrán működtek) belém hajtott. Két óra várakozás után kiszálltak a helyszínelők. Azonnal megállapították, hogy a belém hajtó autó vezetője volt a vétkes. Beültünk a rendőrautóba a jegyzőkönyvet felvenni. A vétkesnek bizonyult sofőr azonban könyörögni kezdett, hogy nagy baja lesz abból, ha megbüntetik őt, és a kocsija sincs biz­tosítva, a külföldinek pedig semmi kellemetlensége nem lehet abból, ha Ma­gyarországon balesetet okozott, hiszen van biztosítása. A rendőr elbizonyta­lanodott és betelefonált a központba. Mit tegyen? A központ kikérdezte őt, majd feltette neki a lényegi kérdést: ki a baleset másik résztvevője? „Egy 12 Az 1949 nyarán a Magas Tátrában, a Csorba-tónál csehszlovák-magyar egyezményt kötöttek az 1946. február 27-én aláírt, magyar-szlovák lakosságcsere-egyezmény vég- rehatása nyomán felmerülő, főleg anyagi jellegű kérdések tisztázására, például az érin­tettek kárpótlására. Az egyezmény teljesítését ugyan időközönként ellenőrizték, de mi­vel az érintettek nem ismerték (hiszen ezt az egyezmény titkos záradéka tartalmazta), nem is emelhettek panaszt a teljesítésének elmulasztása miatt. 216

Next

/
Oldalképek
Tartalom