Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Fejlemények
Fejlemények — Ismerik-e egymást a szétszakított magyar nemzetrészek? elsősorban a magyarországi ’56-os forradalommal. Tanulmányában összegzi a kommunista pártok 1957 novemberében Moszkvában összehívott nemzetközi értekezletének eredményét. Egyértelmű volt: a csatlós államok tanúsítsanak feltétlen lojalitást a Szovjetunió iránt, és ezeknek az államoknak polgárai (akkor úgymond „lakosai”) viseltessenek kizárólagos lojalitással a csatlós államok iránt - a követelmény második része a nyugati hatalmaknak is tetszésükre volt. Ez az értekezlet volt a nyitánya a sajátos jellemvonások nélküli „szocialista nemzetek” kialakítására irányuló szovjet törekvésnek. A szovjet elképzelés azonban elfogadható volt az összes közép-kelet-európai kommunista hatalmi elit számára, mert erősítette hatalmi pozíciójukat, és az idegengyűlölettel játszva érzelmi húrokat is pengethettek. Például Csehszlovákiában - mint említettük - ez után tették tönkre az ukránok közoktatását. Az egész térségben szétverték a hagyományos cigány közösségeket. Az 1957-es moszkvai nemzetközi pártértekezletnek azonban volt egy más körülmények között létrejött, de hasonló célt követő korai előzménye, a pánszlávizmus8, mely az 1840-es években átalakult politikai mozgalommá, 8 A pánszlávizmus a XVIII, század végén a közép- és kelet-európai szláv nemzeteket összefogó kulturális mozgalomként hívták életre (szellemiségének befolyása alá került Johann Gottfried von Herder német történelemfilozófus is), de az 1840-es években már egyértelműen politikai mozgalomként nyilvánult meg. Célul tűzte ki a török és a Habsburg birodalom szláv népeinek az egyesítését. A XIX. század második felében a pánszlávizmus a nagyorosz birodalmi törekvések eszközévé vált. Magyarországon elsősorban a szlovák értelmiség került a pánszláv ideológia hatása alá. Az emiatt kialakult konfliktus következménye lett, hogy 1874-ben bezárták a három észak-magyarországi szlovák gimnáziumot és betiltották a Matica Slovenskát. Az I. világháború előtt és alatt a pánszlávizmus Oroszország világháborús céljait szolgálta, fontos szerepet játszott a világháború kirobbantásában, a szarajevói merénylet ideológiai előkészítésében. Oroszországnak Szovjetunióvá való átalakulásával a pánszláv eszme háttérbe szorult, Kelet-Közép-Európában egy időre a kisantant vette át a szerepét - immár nem a szlávok egyesülésének ideológiai töltetével, hanem elsősorban a Magyarországgal és a magyarokkal szembeni politikai álláspontok összehangolására. De 1935-ben mintha halottaiból támadt volna fel a pánszlávizmus, hiszen elemei fellelhetők a Csehszlovákia és Szovjetunió között megkötött államközi szerződésben. A II. világháború végén ismét életre kel, elsősorban a Szovjetunió kelet-közép-európai témyerési törekvéseinek támogatására, Csehszlovákia német- és magyarellenes követeléseinek a Szovjetunió általi támogatásában. Ideológiai és hatalmi politikai vonatkozásban a pánszlávizmus (vagy annak russzofil változata) még az 1990-es években is felüti a fejét itt-ott. A balkáni háború idején az orosz-szerb kapcsolatokban - Oroszország Szerbia pártján állt -, de a szlovák-szerb kapcsolatokban is. Szlovákia nem ismerte el Koszovó Szerbiától aló elszakadását, ennek azonban nem csupán pánszláv vonatkozása van, hiszen Románia sem 209
