Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Áttekintés
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... II. (kooptáltak). Keresni kezdtük egymást, ottani magyarok, hogy közösen léphessünk fel. Ennek lett az eredménye, hogy már február 6-án Sidó Zoltán, Popély Gyula, Vitéz Erika és én, törvényjavaslatot nyújtottunk be egy Jókairól elnevezendő, komáromi székhelyű egyetem megalakítására. Eredeti szándékunk szerint ezt egy nagy magyar törvényjavaslatként képzeltük el, amely mögé minél többen fölsorakozunk, prágai magyar képviselők. Midőn az FMK képviselői kereken visszautasították az ebben való részvételt és a szocializmus idejéből megmaradt komcsi magyarok sem adták hozzá nevüket, úgy döntöttünk, hogy négyen nyújtjuk be a javaslatot. Ez a törvényjavaslat volt számunkra a rendszerváltoztatási folyamat első nagy próbatétele, és annak rendje-módja szerint úgy bukott el, mintha a kommunizmusban, vagy mintha az 1945-1948 közötti csehszlovák „nemzeti demokráciában” éltünk volna. A kommunizmus és a csehszlovák típusú nemzeti demokrácia között ugyanis magyar szempontból nem volt különbség. Ez az észrevétel érvényes volt mind a rendszerváltozás időszakának csehszlovákiai, mind Szlovákiának akkori, sőt akár két évtizeddel későbbi viszonyaira is. Az egész szlovák politikai képviselet - benne az akkori rendszert változtató efemkás magyarok is - ellene voltak egyetemalapítási javaslatunknak, ennek következtében a csehek sem támogatták, noha egyébként nem voltak ellene. A javaslatunk elleni kampány csúcsán azonban a Független Magyar Kezdeményezés állt. Gyűléseket szerveztek és aláírásgyűjtést indítottak a magyar egyetem alapítása ellen. A szervezők egy része most, húsz év után Somorján, a Fórum intézetben, néhányuk a Most-Híd nevű pártban és egy-kettő a Magyar Koalíció Pártjában tevékenykedik. Közülük senki sem bánta meg - legalábbis nyilvánosan nem - akkori tevékenységét, azaz nem látta be tévedését. Sőt egyikük - Andruskó Imre -, aki később a komáromi magyar gimnázium igazgatója lett, még 2003-ban is a magyar egyetem megalapítása ellen szólalt fel a Magyar Koalíció Pártjának Országos Tanácsában. Az Együttélés megalapításáról szóló szándéknyilatkozat nyilvánosságra hozatala után - de részben előtte is, amikor már sejteni lehetett, hogy létrejön egy önálló magyar politikai erő - elkezdett átalakulni a felvidéki magyar politikai erőtér. Az FMK úgy döntött - az akkori főnök, Szigeti László (a későbbi kalligramos szigeti) álláspontja ellenére, hogy a VPN-hez kötődő kommunista jellegű hűségeskün enyhítenek, és bejegyeztetik a belügyminisztériumban a szervezetet, vagyis jogilag önállósul az FMK, de nem függetlenedik, nem válik ki a VPN-ből. Tehát nemcsak a magyar egyetem elleni 20
