Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Fejlemények
Fejlemények - A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma... többi pártjának, összefogásuknak köszönhető, hogy az első magyar-magyar csúcs zárónyilatkozatának jóvoltából történelmi jelentőségű nemzetpolitikai dokumentummá vált. A magyarországi kormánypártok részéről a nyilatkozatot nem a vezető politikusok írták alá, a kormány pedig semmit sem tett diplomatái által annak érdekében, hogy a csúcsértekezlet zárónyilatkozatát védelmezze. Kovács László, akkori külügyminiszter egy ideig jelen volt az értekezleten, majd a zárónyilatkozat vitájának lezárása utáni szünetben a határon túli magyar politikusokkal beszélgetve közölte velük: „jól elintéztétek magatokat!” A nemzetpolitikai elképzelések és a nemzetstratégia alakulása szempontjából fontos volt a Magyarok Világszövetsége által 1996. augusztus 14-16-án rendezett nemzetstratégiai tanácskozás. Ezen mondatott ki először a magyar nemzetrészek államhatáron átívelő reintegrációjának elve, összhangban az európai integrációs törekvésekkel. * * * A rendszerváltozás kezdetétől számítva 1998-ban következett be a második nemzetpolitikai fordulat. Az első Orbán-kormány határon átívelő nemzetpolitikája az első magyar-magyar csúcstalálkozó zárónyilatkozatában megfogalmazott tételekre épült. A zárónyilatkozat teljes körű politikai legitimitással bírt, hiszen elfogadta az összes résztvevő szervezet, beleértve a magyarországi parlamenti pártokat is. Ezért volt annyira visszataszító, de mindenképpen meglepő az ellenzékbe szorult korábbi két kormánypárt ellenkezése, majd vérre menő ellenkampánya az Orbán-kormány idején megvalósult nemzetpolitikai intézményekkel, elsősorban a státustörvénnyel szemben. Az a legvalószínűbb, hogy 1996-ban még teljesen biztosak voltak abban, hogy a zárónyilatkozatban lefektetett elképzelések soha sem valósulnak meg. Az 1996-os magyar-magyar csúcstalálkozó négy feladatköréből az első Orbán-kormány hármat átültetett a gyakorlatba. A Magyar Állandó Értekezlet létrehozása nem csupán a magyar-magyar csúcs rendszeresítését jelentette, hanem az állandó párbeszéd és egyeztetés fórumának megteremtésével jóvátette az előtte eltelt nyolc év vétkes mulasztásainak egyikét - ám nem pótolhatta a következetes nemzetstratégia hiányát. Külön jelentőséget a MÁÉRT-nak az adott, hogy abban az időben jött létre, amikor elkezdődtek az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalások. A státustörvény pedig mindaddig legátfogóbban fogalmazta meg a nemzet egységének és a magyar 181
