Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Fejlemények
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... II. azonban ínyükre volt például a csehszlovák vagy a román „nacionálbolsevi- keknek” is, mert ennek a centralizált, sajátos államnemzeti elképzelésnek az örve alatt építhették sajátos nemzetállamukat és nyomhatták el az ott élő magyarokat. Ebben az ideológiai légkörben hívták létre az 1956-os forradalom után „a forradalmi munkás-paraszt kormány” pártját, az MSZMP-t. Ennek néhány nemzeti elkötelezettségű tisztségviselője és a pártgépezet egy-egy nemzeti érzésű tagja csak titokban vagy körmönfontan nyilváníthatta ki nemzeti érzületét, a nemzet iránti elkötelezettségét. * * * A rendszerváltozás kezdetén, 1989-ben és 1990-ben egy merőben új helyzet állt elő, amelynek fő jellemzője az volt, hogy egy rövid időre a nemzet ügye kikerült a pártpolitika befolyása alól. Mondhatjuk, hogy a magyarországi rendszerváltozás az 1988-1989- ben kialakult pártpolitikai bizonytalanság miatt nemzetpolitikai fordulattal kezdődhetett. Az 1989 októberében, a Magyar Országgyűlés által elfogadott és október 23-án kihirdetett nagy alkotmánymódosítás az akkor föllépő összes politikai erő hangos vagy hallgatólagos egyetértésével beemelte az állam határain kívül élő nemzetrészek iránti felelősségérzettől indíttatva az 1949-ben kulisszaként létrehozott, szovjet típusú alkotmány szövegébe a nemzetért való felelősségérzetet. Nem volt pártpolitikai indíttatása Antall József nyolc hónappal később tett kijelentésének sem, mely szerint lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke kívánt lenni. Ezzel azonban véget ért a nemzetpolitika pártok fölöttisége. Többek között azért is, mert ismét megjelentek a külső elvárások, ezúttal nem Moszkvából, hanem a szomszéd államok újrafogalmazott állampolitikájából, az új európai hatalmi központból, Brüsszelből és az átmenetileg egypólusúvá lett világrend központjából, Washingtonból. Rövid ideig Párizsból is, a jól induló Balladure-terv idején, mely a 20. század első jóhiszemű francia miniszterelnökének Washington és Brüsszel összefogásával történt megbuktatása után kizsigerelve stabilitási egyezményként látta meg a napvilágot 1994-ben. Ezek az elvárások azonban a pártok hatalmi törekvéseinek, ideológiájának vagy tapasztaltságának vetületében közvetve, esetenként közvetlenül jelentek meg a pártpolitikákban mind Magyarországon, mind a szomszédos államokban. Sőt, már hamarabb, mintegy két évvel a kommunista politikai-hatalmi rendszer bukása előtt (1987 tájékán) érzékelhető volt, hogy a Moszkvát 176
