Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Valóság
Valóság - A „felvidéki” magyarok és Szlovákia államhatárokat, hogy miután megcsonkították a területét, Magyarország (a történelmi Magyar Királyság országmaradéka) és az új szomszédállamok között hosszú ideig ne alakulhasson ki sem állami, sem nemzeti érdekazonosság, azaz a magyar nemzet és a szomszédos nemzet, illetve a maradék Magyarország és a szomszédos új államok között kis esélye legyen a békés viszony megteremtésének. Ennek a két alapképletnek a függvényében érdemes vizsgálnunk Csehszlovákiához és Szlovákiához fűződő kapcsolatainkat - történetesen a magyarok, illetve a felvidéki magyarok szlovákokhoz és Szlovákiához való viszonyulását. Ennek azonban megkerülhetetlen része a felvidéki magyaroknak önmagukhoz való viszonyulása is, mert ennek minősége befolyásolja a szlovákokhoz fűződő viszonyukat, és fordítva: a szlovákok és a szlovák politika irántuk tanúsított magatartását. * H= * A felvidéki magyarok az államhoz (korábban Csehszlovákiához, most Szlovákiához) sajátosan viszonyulnak. Nem jellemző, hogy az államot sajátjuknak tartanák - amolyan „rátukmált“ kényszerűségnek, elkerülhetetlenségnek tekintik, noha az 1920-tól napjainkig elmúlt csaknem egy évszázadnyi időben némileg javult ez a vélekedés. A szlovák nemzethez való viszonyulásuk azonban teljesen más - történelmi tényként fogják fel a szlovákokkal való együttélést, illetve a nemzet vonatkozásában másként ítélik meg a szlovákságot és másként minősítik a szlovákok és a magyarok közötti egyéni vagy csoportos kapcsolatokat. Mindez együttvéve másként csapódott le a két világháború közötti időszakban, amikor is az új államhatalmi helyzetet megváltoztathatónak tartották, és másként a második világháború után - ekkor már a változtathatat- lanság démona uralta el a felvidéki magyarokat. Az utóbbi lelkiállapot az 1989-1990-es rendszerváltozással kissé módosult, mert eleinte felcsillant a változtathatóság reménye. Az 1990-es évek elején több közvélemény-kutatás, felmérés készült Szlovákiában mind Szlovákia statisztikai hivatala, mind az államtól független közvélemény-kutató intézetek által (elsősorban a Focus intézet és annak elődje révén), amelyek vizsgálták a magyarok és a szlovákok viszonyát. A források idézését mellőzve az eredményeket úgy lehet röviden összefoglalni, hogy Szlovákiának azon a területén, ahol gyakorlatilag nem élnek magyarok, a szlovákok körében jelentős mértékben jelent meg a magyarokkal 159
