Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Valóság
_ Ha a parlament ezt a javaslatot elfogadta volna, teljes mellszélességgel támogattuk volna Csehszlovákia megmaradását. A parlament nem fogadta el előterjesztésünket, ezért megbukott a népszavazási előterjesztés is. Ez volt a képviseleti demokrácia keretei közé illeszkedő utolsó kísérlete annak, hogy 1992. november 25-én a csehszlovák föderáció megszűnéséről szóló törvényjavaslat zárószavazásán a törvényesség látszólagosan betartassák. Előre látható volt, hogy egyetlen népszavazási javaslatot sem fogad el a prágai parlament, ezért a magyar képviselők a saját előterjesztésükön kívül minden más javaslat szavazásakor tartózkodtak. Ezért formailag valóban azoknak van igazuk, akik azt állítják, hogy politikailag nem legitim körülmények között szűnt meg Csehszlovákia. Erről szólt a prágai parlamentben 1992. december 17-én elmondott rövid felszólalásom. „Most is hasonló helyzetben vagyunk, mint hetvennégy évvel ezelőtt. Akkor sem a népakarat szerint alakult meg ez az ország, most sem a nép döntése által szűnik meg. Elődeink akkor sem értettek egyet azzal, ami történt, mi sem értünk egyet ezzel a törvénytelenséggel. Legitimnek csak azt tartjuk, ami a nép akaratából történik. Az ország megalakulásához és hagyományaihoz hűen szűnik meg.” A Szlovákia önállóvá válása utáni első öt évben az új állam politikájának a felvidéki magyarok számára csak negatív következménye volt. Ez látszólag azokat igazolta, akik ellenezték ezt az állami önállóságot, csakhogy ennek magyarázatához azt is figyelembe kell venni, hogy miért volt ez így: mert bosszút akartak állni a magyarokon, hiszen ők elutasították a szlovák érdek érvényesülését. Emlékezzünk: már az alkotmány elfogadásánál kezdődtek a bajok, mert mi nemcsak a politikai, hanem az elvi ellenzék pozíciójából is támadtuk a tervezetet. Nem teremtettünk semmilyen egyezkedési vagy kiegyezési lehetőséget. Majd a nyelvtörvény következett, a kétnyelvű iskolai bizonyítványok megszüntetése, az iskolaigazgatók elbocsájtása. Közben a közigazgatási területi átrendezés, azzal kapcsolatban szerveztük meg 1994. január 8-án a komáromi nagygyűlést, aminek eredménytelenségéről mi magyarok tehetünk, egyes magyarok. Soha nem felejtem, hogy ennek a legnagyobb felvidéki magyar összefogás szervezésének finisében a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom egyik alelnöke nemzetárulónak nevezett engem, mert makacsul szorgalmaztam az önkormányzati nagygyűlést. Én magamat felvidéki, azaz szlovákiai, korábban csehszlovákiai, még korábban egyszerűen magyarként meghatározó ember arra szeretném figyelmeztetni minden nemzettársamat: nézzünk szembe elődeink és saját magunk tévedéseivel, baklövéseivel és tetteivel. A ma valósága a saját múltunk Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... II. 152
