Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Valóság
_ _ illi Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... árulkodásban, fittyet hányva bárminő nemzeti érdekre), beengedte a jugoszláv légtér ellenőrzésére a NATO Avax repülőgépeit. De mi lesz a délvidéki (szerbiai) magyarokkal, ha Horvátországnak fegyvert szállít Magyarország? A kérdés kérdés maradt. Csak tizenöt évvel később érkezett valamiféle válasz Magyarország nyugat-balkáni politikájának megfogalmazásával. Ne froclizzuk Magyarországot! Mit tettek a felvidéki magyar politikusok a helyzet, a saját helyzetük kezelése érdekében? Abban az időben két, esetenként három részre tagozódott a felvidéki magyar politikai élet. A Független Magyar Kezdeményezés Csehszlovákia-párti volt. Ez önmagában nem bűn, de tagadhatatlanul a pártállam állampárti nyomait viselte magán. Az oka azonban elgondolkodtató. Az a politikai szövetségi rendszer, amelybe az FMK 1989-ben belépett, mást irányultságot nem engedett meg - emiatt szakadt ki belőle Vladimír Meciar pártja. Viszont engedte érvényesülni az egyéni gazdasági érdekeket. Magyarországi támogatói a FIDESZ és az SZDSZ voltak. Ebből a körből kerültek ki a mindenkit kiszolgálni képes, de a magyar közösségi érdekeket semmibe vevő, az első meggazdagodó és a közösségi érdekeket saját zsebre kiárusító felvidéki magyarok. Ok voltak a külső rombolók. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, amely egy 1990 februárjában hozott spekulatív politikai döntés nyomán alakult meg az Együttélés ellensúlyozására, a szlovák politikának és a „szolgálatoknak” alárendelt politikai alakulat volt. Belőle kerültek ki a felvidéki magyar közélet öntörvényű belső rombolói. Az MKDM közegét viszonylag könnyű volt manipulálni, ez lehetővé tette egy-két embernek a kiemelkedést. Ez meg is történt. Bugár Béla volt az egyik. Róla a Cosa Nostra a Felvidéken c. internetes pamflet 2012-ben azt írta, hogy a rábízott feladatnak megfelelően korlátolt. Az szlovák összekötők iránta tanúsított vagy színlelt bizalma elkápráztatta őt. Legszégyenteljesebb szerepét 1992-ben játszotta el, amikor tavasszal a sajtó nyilvánossága előtt - nyilván felkérésre vagy utasításra - azzal fenyegette meg Szlovákia önállóvá válásának híveit: ha el akarnak szakadni Csehszlovákiától, a magyarok területi autonómiát fognak követelni. Az önrendelkezést állította szembe az önrendelkezéssel, holott társakarattá kellett volna tennie. Ez igazi nemzetárulás volt. Be kell vallanom töredelmesen, hogy én, aki az Együttélés Politikai Mozgalom egyik megalapítója és a magyar pártok egyesüléséig elnöke is voltam, más utat jártam. A rendszerváltoztatás előtti évek során - mint 150
