Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)

Valóság

a Magyar Koalíció napirendre tért a szlovák partnerek ezen nem szokványos lépése fölött, s végül is megszületett a közös nyilatkozat. A bonyodalmak ellenére a szlovák politikában végbement fordulatnak tarthatjuk a nyilatkozat aláírását, hiszen a szlovák aláírók korábban a nyilat­kozatban foglalt elvek nagy részét elutasították. Például 1992-ben a nyilat­kozatot most aláíró szlovák politikusok (illetve pártjaik parlamenti képvi­selőinek) zöme megszavazta az etnokráciát kodifikáló szlovák alkotmányt. 1994-ben a Moravcík-kabinet tagjaiként hajthatatlanok voltak az ismeretlen tulajdonosú ingatlanok kérdésének rendezését illetően*, illetve elutasították a legfontosabb európai charták aláírását, és 1995-ben megszavazták a szlo­vák nyelvet államnyelvvé kodifikáló törvényt. A közös nyilatkozatban vi­szont - korábbi álláspontjukkal ellentétben - kinyilvánították, hogy Szlová­kia minden állampolgár közös állama, elfogadták, hogy a közigazgatás és az önkormányzatok a szubszidiaritás (a decentralitás) elve szerint épüljenek fel, kinyilvánították, hogy az ismeretlen tulajdonosú ingatlanokat át lehet adni az önkormányzatoknak. A közös nyilatkozat tehát tartalmaz egy sor olyan témát, amelyben először tudtak közös nevezőre jutni szlovákok és magya­rok. Ezért a nyilatkozat minden negatívuma ellenére biztató jelnek tekinthe­tő, csak kitartson a közös kormányalakításig.- Kérem, fejtse ki álláspontját arról, hogy az említett nyilatkozatban az MK pártjai lemondtak az etnikai elven alapuló területi autonómia igényéről, s az SZDK elutasítja az erőszakos, kisebbségi jogokat korlátozó politikát.- Meg kell ismételnem, nem tekintem jó jelnek, hogy a szlovák kol­légák ezen negatív tartalmú mondatok nélkül nem lettek volna hajlandók aláírni a közös nyilatkozatot. Néhányan az aláírók közül a dokumentum nyilvánosságra hozatala után visszaéltek az autonómiára vonatkozó nega­tív kötelezvénnyel, és a sajtóban úgy állították be, mintha az egésznek ez lett volna a lényege. Ezt főleg Ján Carnogursky tette így, aki ennek kap­csán a Meciar-kormány szemére vetette, hogy olyan alapszerződést írt alá Magyarországgal, amelyben szerepel az ET 1201-es ajánlása, annak pedig 11. cikkelye a területi autonómiát mint lehetséges megoldási formát említi. Ezzel szemben ő, illetve ők (a Szlovák Demokratikus Koalíció) a szlovákiai Valóság - A kommunizmus és a demokrácia szlovákiai bukása... * Az 1990. október 2-án érvénybe lépett 403. Tt. számú restitúciós törvény csak az 1948 után államosított ingatlanok tulajdonjogi kérdéseit rendezi, és nem tér ki az 1945 és 1948 között államosított földek stb. helyzetére. 137

Next

/
Oldalképek
Tartalom