Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Valóság
Valóság - A kommunizmus és a demokrácia szlovákiai bukása... szlovák állami földalap kezelésében lévő mezőgazdasági földterületek bérbeadásakor szintén a szlovák bérlői igényeket részesítik előnyben. Ehhez a kérdéskörhöz tartozik a közigazgatási területi felosztás is. A Csehszlovák Köztársaságban a helyi sajátosságokat és a polgárok ügyintézési lehetőségeit leginkább figyelembe vevő közigazgatási felosztás az 1940-es évek második felében volt - akkor, amikor a magyarokat megfosztották az állampolgári jogoktól. A gyökeres változást az 1960-as közigazgatási területi átrendezés hozta, amelyről egy kommunista történész - Ivan Bajcura - 1982- ben megjelent munkájában megállapította, hogy az új járások határait úgy jelölték ki, hogy azokban mindenhol csökkenjen a kisebbségek számaránya. Ennek következtében az átrendezés rontotta a kisebbségek helyzetét, és közigazgatásilag megbontotta településszerkezetüket. A rendszerváltozás után mindenki számára előnyös fordulat következett be a közigazgatásban, mivel megszűntek a nagy kerületek, és kis közigazgatási körzeteket hoztak létre a járásokon belül. Szlovákiában 17 magyar többségű körzet alakult ki. A körzeti hivatalok vezetőit pedig csak a körzet polgármestereinek egyetértésével lehetett kinevezni. Az 1997. január 1-jén életbe lépett új törvény azonban negatív fordulatot hozott, amely megszüntette a körzeteket, és a magyarokat további járások között osztotta fel - némelyekben sokkal hátrányosabb arányok közé került a magyarság, mint korábban. Jelenleg 17 járás, valamint Kassa és Pozsony területén él a magyar közösség, és ebből csak kettőben alkot számbeli többséget. A nyolc új kerület közül ötben élnek magyarok, számarányuk 10-30% között van. Ez a számarány főleg a kerületi önkormányzati választások esetében fogja hátrányos helyzetbe hozni az ott élő magyarságot. Szlovákia önállóvá válása után, 1994-ben, a Moravcík-kormányzat idején némileg kedvezőbbre változott a helyzet - ez kényszerrel magyarázható. Egyrészt a magyar parlamenti képviselők támogatása nélkül a kormány azonnal megbukott volna, másrészt volt nemzetközi nyomás is. Szlovákiának az Európa Tanácsba való felvételekor, 1993 júliusában az ország felvételi tagságát négy feltételhez kötötték, amelyek teljesítését máig figyelemmel követik. Az elvárások közül - éppen a Moravcík-kormány idején - másfelet teljesített Szlovákia, ezért volt ez a hét fényes hónap kivétel a korábbiakhoz és a későbbiekhez képest. A rendszerváltozás előtti és utáni időszak összehasonlításakor a magyarok helyzete szempontjából azért látszik pozitívabbnak a kommunista időszak, mert a rendszerváltozással egy időben a demokrácia erejében hívő 133
