Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Valóság
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... II. pártegyesülés után is hasonlóak voltak a belső feszültségek okozói. Sőt a 2009-ben bekövetkezett pártütés hátterében is nagyrészt ezek a tisztázatlan kérdések álltak. Itt lenne az ideje végre kinyilatkoztatni: a szlovákiai, avagy felvidéki magyarokat az a politikai szervezet képviseli, amelyik gazdaságpolitikai szempontból annak a nagy régiónak az ügyeivel foglalkozik, ahol a magyarok élnek, de ott mindenkinek az alapvető érdekeit képviseli, viszont politikai érdekvédelmi szempontból elsősorban a magyarokat, valamint az ő gondjaikkal rokon gondokkal küzdő többi közösséget képviseli. Ezért ez a szerkezetileg pártként felépülő szervezet elsősorban a magyarok politikai érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezete, egyszersmind az így meghatározott régióban élők mindannyian számíthatnak arra, hogy képviselje őket az őket érintő ügyekben. Értelemszerűen ezzel összefüggésben képviseli a vállalkozói érdekeket is, de nem egy kliensi rendszer szerint, hanem a vállalkozásoknak kedvező környezet és lehetőségek megteremtése alapján. Ha ez a politikai szervezet a felvidéki magyarok politikai érdekszervezetének tekinti magát, akkor nem ideológiai politikai szervezetként kell fellépnie, hanem az értékrendje és céljai szerint. Ez nem jelenti azt, hogy nem tekintheti magához közelebb állónak a keresztény és konzervatív irányvonalat, de nem utasíthatja el a magukat baloldaliként meghatározó politikai szervezetekkel való együttműködést sem. A politikai viselkedés másféle szabályai szerint kell cselekednie egy számbeli kisebbségben élő közösségnek és politikai érdekvédelmi szervezetének, mint a többségben levő népcsoport vagy nemzet pártjainak. A számbeli kisebbségben lévő közösség pártja, ha úgy akar viselkedni, mint a többségi nemzet pártjai, akkor szánalmassá válik, vagy pedig közössége ügyének árulójává. Az MKP Bugár Béla elnöksége idején már-már ilyen arcélű párttá kezdett válni, ezért kellett őt 2007-ben leváltani. Tudatosítani kell, hogy az ilyen, közösség szolgálatára alakult politikai szervezet nem válhat vállalkozók gazdasági érdekeinek kiszolgálójává, mert akkor nem tud foglalkozni a közösségi ügyekkel. És talán a legfontosabb: amíg egy ilyen közösségnek nincs törvényben biztosított (bármilyen) autonómiája, saját egypártrendszerre van ítélve, mert a többpártiság, főleg a pártoskodás csak a vesztét okozhatja. 130
