Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Valóság
Valóság - A Felvidéken, mintha a fák fújnák a szelet Ezek a helyzetek azonban nem ennek a balsorsú magyar közösségnek a bűneként róhatok fel, hanem a körülmények hozták így. Ne is soroljuk, mert szinte leltárszerű jegyzéket kapnánk arról, hogy meddig és mi miatt váltak az összes Kárpát-medencei magyar közösség közül a legkiszolgáltatottabbá a felvidéki magyarok. * =t= * A felvidéki magyarok csehszlovákiai részének azonban megadatott egy lehetőség még a kommunizmus idején, 1968-ban, hogy újrarendezze sorait. Véleményem szerint 1968 előtt fél évtizeddel, 1963/1964-ben tűnt fel a felvidéki magyar közéleti szellemiség új hulláma, mely önálló szerveződéseket hozott létre, és elutasította a hatalommal való elvtelen „összeborulás” elvét - tehát tudatosan elutasította az ún. reszlovakizálást („visszaszlováko- sodást”) és annak lélektani következményeit, valamint a kommunista hatalomnak való behódolást. Ez a magyar ifjúsági klubok mozgalma volt, mely a hatalmi rendszeren kívül szerveződött, és a Magyar Ifjúsági Szövetség (MISZ) megalakulásával, 1968-ban csúcsosodott ki. Pár hónap alatt húszezer felvidéki magyar fiatal vált a tagjává, és ennek hatására alakult ki egy magyar kommunistaellenes csoportosulás is. A szerveződés addigi lényege az volt: mi önállóak vagyunk, ezért szövetségeseinket mi keressük, egyenrangúsági alapon. Ez az ifjúsági szerveződés azonban nem függetlennek, hanem elkötelezettnek tekintette magát, mert közösséget és felelősséget vállalt a felvidéki magyarokkal és értük. Az akkori felvidéki magyar fiataloknak ez a magatartása azonban nem vonta kétségbe azokat a törekvéseket, amelyeket 1968-ban a hatalmi szerkezeten belül a Csemadok kívánt érvényesíteni. Sőt. Támogatta azokat, mert akkor világos volt mindenki számára: két út áll előttünk. Az egyik: a létező szerkezeten belüli együttműködés útja; a másik: az önálló partneri kapcsolatok keresése. A két út között akkor nem választani kellett, hanem jelzéseket kellett küldeniük egymásnak a rajta közlekedőknek - és ez működött is. Példaértékű az, hogy a húsz évvel korábbi üldöztetés és a teljes jogfosz- tottság, valamint a kommunista agymosás ellenére az akkori felvidéki magyar fiatalok emlékezetében még élt a magyar közösség iránti elkötelezettség szellemisége. Nem véletlen, hogy az akkori szlovákiai, pontosabban a szlovák politikai hatalom éppen a magyar fiatalok szervezetének felszámolását jelölte 125
