Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Áttekintés
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... II. főellenőrként vagy polgármesterként) megszerzett tapasztalatok elégségesek a közszereplésre, a politikai tisztánlátásra, a döntéshozatali alkalmasságra vagy akár a tisztességre. Ezeket a tulajdonságokat csak akkor lehet tapasztalattal elmélyíteni, erősíteni, finomítani, ha eleve bennünk voltak. A többit meg kell tanulni - igen, tanulni kell! Az MKP nem taníttatta polgármestereit, helyi és regionális politikusait, nem volt szakmai kiválasztás a pártban. Nem is lehetett, hiszen a pártvezetők nagy része is politikailag képzetlen volt. * * * Vészjósló jelenség, hogy az elmúlt húsz év során sokszorosára emelkedett azoknak a száma, akiknek a közéleti szereplés megélhetést, netán haszonlesést jelent, jobb esetben csak az önelégültség forrását. De egyre szaporodnak azok a közszereplők, akik számára a politika a megélhetést, a nyerészkedést, a meggazdagodást, a harácsolást és a bűnözés határán mozgó tevékenység büntetlenül való folytatását jelenti. Az MKP-nak azért van esélye a megújulásra, mert ez utóbbiak 2007 után fokozatosan (de nem teljesen) eltűntek a párt háza tájáról. A felvidéki magyar politika nem Bugár pártütésével, hanem 2010. június 12-én az MKP választási balsikerével vált ismét kétpólusúvá. Ezt az egyébként kedvezőtlen helyzetet azonban a megtisztulás és a sorok újrarendezése érdekében hasznossá is lehet tenni. A politológusok a fenti elemzésünkben elmondottaktól eltérően, az MKP és a Most-Híd közötti választási vetélkedés eredményét főleg azzal magyarázzák, hogy a felvidéki magyarok nagyobbik része elfogadja az asz- szimilációt és elutasítja a konfrontálódást - szerintük emiatt választották többen a Most-Híd pártot. Elsősorban azok állítják ezt, akik szerint az individuális lélektan eszközeivel meg lehet előzni a társadalmi konfliktusokat, illetve kezelni is lehet velük őket. A politikai tudományok magyar művelőinek egy része is osztja ezt a téves véleményt, figyelmen kívül hagyva, hogy a politika - éppen köz- szolgálati feladatainál fogva - elsősorban az érdekütköztetések területe. Ha az ellentétek szembesítése elmarad, a helyzetek könnyen fekélyessé mérgesedhetnek és társadalmat bomlasztó hatásuk lehet. Micsoda balgaságra utal, ha egy politológus azt mondja a politikai közélettel kapcsolatban, hogy a konfrontáció elutasítása közigény! Hiszen mindenki, aki személyes érdek nélkül vesz részt a politikai közéletben, tudja, hogy a politika elsősorban vélemények és érdekek ütközése, majd az ütköztetést követő tárgyalások és a megegyezés művészete, vagy az ismételt 110
