Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)

Áttekintés

Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... II. Mintha nem tudnánk különbséget tenni a kényszerű vagy elvszerű el­lenzékiség, a közérdekszerű kormányközeliség vagy kormánypártiság és az egyéb érdekek által irányított lojalitás, kollaboráció és partnerség között. Reméljük, hogy az alagút túlsó végén van világ A felvidéki magyar politika 2010-ben elérkezett egy újabb válaszúthoz. A rendszerváltozás kezdetén, 1990-ben az akkori szereplőire háruló törté­nelmi feladatot a felvidéki magyar politika önállóvá válva - még ha nem is teljesen és nem is teljesen önzetlenül, de - megoldotta. Megteremtette az önálló, még ha ez ellentmondásoktól feszült is, magyar politikai képviseletet. Nyolc évvel később, 1998-ban az önálló felvidéki magyar pártok politikusai pártjaik egyesítésével - még ha nem pusztán önszántukból és nem minden hátsó gondolat nélkül is - ugyancsak megoldották a rájuk háruló történelmi feladatot. Sajnálatos kísérője volt a pártegyesítésnek a kölcsönös kisemmi- zésre való törekvés, emiatt részben tudatosan, részben akaratlanul a szerep­lők elhelyeztek néhány időzített aknát a politika mezején. Ezek 2006-ban kezdtek robbanni. Az aknák nagy része fel is robbant, emiatt állt 2010-ben az elbukás felé irányuló pályára a felvidéki magyar politika. És afelé fog halad­ni, ha „nem gomboljuk újra a mellényt”. Az 1998-ban elhelyezett taposóaknák közül az első akkor robbant fel, amikor 2006-ban az MKP, nagyrészt önhibájából, nem került be a kormány­ba. A következő akkor robbant, amikor Bugár kibukott az MKP pártelnö­ki tisztségéből. A többi pedig sorozatban a tisztújítást követőleg, mert nem utasítottuk el látványosan az elvtelen, anyagi érdekeltségű politikusi maga­tartást, sem a bolsevista beütésű liberális vagy inkább libertiánus örökséget - nem a szabadelvűséget. Nem tisztáztuk a zavarossá vált értékrendet. Ezért a magyar választók számára olvashatatlanná vált a párt, és értékrendi zűrza­var keletkezett. Emiatt esett zavarba a felvidéki magyar választópolgár. Ez az MKP számára akár a vég kezdetét is jelentheti - hacsak „nem gomboljuk újra a mellényt”. Vitathatatlan, hogy a társadalom magatartásának, tűrőképességének alakulásában szerepet játszik a lelki ráhatás, de az is vitathatatlan, hogy a közösség ügyeit a politikával foglalkozó szervezeteknek kell megoldani. Ha ezt nem tudják, vagy alkalmatlanok az erre a célra létrejött szervezetek, a felelősséget nem háríthatják át másra. Érdekérvényesítési sikertelenségüket, vagy a közösségétől eltérő érdekeik miatt tanúsított langyos vagy megalkuvó 108

Next

/
Oldalképek
Tartalom