Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Számadás - Huszonöt év buktatói és tanulságai
Számadás - Huszonöt év buktatói és tanulságai — Visszatérve a Felvidékre. Nemrég fogalmaztad meg valahol, hogy intézményes önkormányzatiságban kell gondolkodnunk. Mit értsünk ezen?- Az önkormányzatiság a társadalom demokratikus működésének alapja. Ugyan egy autokratikus rendszerben is működhet jól a társadalom, ha az autokrata jó ember. Magyarán, ha jó király áll az ország élén, jó a királyság, ha rossz a király, a királyság is rossz. Az önkormányzatiság azonban önmagában jó, mert egyrészt a sokszínűséget, másrészt a társadalom alapvető alkotóelemeinek jogait erősíti. Tehát mindenképpen az önkormányzatiság szerint kell gondolkodnunk, s ennek több fajtája van. Mindenekelőtt azonban le kell szögezni: az önkormányzat ugyanazt jelenti, mint az autonóm kormányzás, az pedig valamilyen fokú, az államon belüli önrendelkezést jelent. Az önmagukat hozzáértőknek tekintők szokták ismételgetni sajátos megoldásként a kulturális és az oktatási autonómiát, de az inkább igazgatási rendszer, az önkormányzásnak csak részletkérdése. Ilyesmiket általában azok mondanak, akik nem igazán tudják, mi fán terem a közigazgatás és a kormányzás ügye. Az önkormányzatiságnak alapvetően két fajtája van. Egyik az aszimmetrikus rendszerű területi önkormányzatiság. Ezt nevezhetjük az államon belüli sajátos jogállású területnek is vagy területi autonómiának. A másikban, a szimmetrikus rendszerben viszont az egész ország területén érvényes köz- igazgatási elvek érvényesülnek, némely területi egységben azonban bizonyos helyi sajátosságok figyelembe vételével további jogi normák is érvényesek. Ilyen specialitás például a nyelvhasználat és ezzel összefüggően az oktatás és a művelődés, elsősorban a közoktatás és a közművelődés. Ez nem területi autonómia, hanem az önkormányzati egységen belüli sajátosságok tiszteletben tartása egy központilag meghozott törvény alapján, amelynek betartását a kormány vagy annak erre a célra létrehozott szerve ellenőrzi regionálisan és központi szinten - ez tehát egy közigazgatási megoldás. Az önkormányzatiság megvalósulásához választott testületek kellenek, amelyek jogkörét és feladatkörét törvények szabályozzák. Fontos, hogy ezt az alkotmány is megalapozza. Ha szimmetrikus a rendszer, akkor csak a személyi elvű autonómia jöhet számításba. Azt helyi, regionális és országos választott testületek működtetik, illetve felügyelik a végrehajtását. A nyelvhasználati, oktatásügyi és művelődésügyi feladatkörön túl kell, hogy a hatáskörében legyenek a gazdaságfejlesztési, közlekedésfejlesztési ügyek, az egészségügy, tömegközlekedés stb., és ezekben, ha elkerülhetetlen, kell, hogy vétójogot is gyakorolhassanak. A személyi elvű autonómia 93
