Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Számadás - Huszonöt év buktatói és tanulságai
koalíciónak ugyanis nem lehet pártja, pártoknak lehet koalíciója. A pártegyesítési tárgyalásokon a tárgyaló partnerek meg sem értették azt, hogy az egyesített párt neve sületlenség. Akik utolsó csepp vérükig akadályozták az egyesülést, azok valóban egy választási pártot akartak létrehozni, hogy csak a választásokig tartson az együttműködés, és utána mindenki menjen a maga útján. E mögött nyilvánvalóan az rejlett, hogy a három párt közül az Együttélést kiszorítják a peremre, és az FMK meg az MKDM összefogva belép a kormányba. Ez volt az elképzelés, de amikor végül kikényszerítettük a pártegyesítést, ezt az elképzelést áthúztuk. De még a pártegyesítés folyamán is úgy képzelték el a pártstruktúrát, hogy három frakcióból fog állni a párt. Bár nagy ára volt, ezt is sikerült megakadályozni. Ennek az volt a veszélye, hogy ahol három frakció van, ott kettő összefoghat a harmadik ellen, mert egy ilyen struktúra erre eleve lehetőséget kínál. Az eredeti egyezség ugyanis az volt, hogy az egyesült párt elnökét az Együttélés adja (Duka Zólyomi Árpádot javasoltuk), a két frakció lehetősége érdekében azonban fel kellett adni ezt a pozíciónkat. így vált az MKDM elnökjelölővé, s így lett Bugár Béla a pártelnök. A kényszerházasságba bele volt kódolva a későbbi szakadás is. De ha megmaradt volna a három frakció, az egyesült párt hamarább szétesett volna, nem 2009-ben.- Miért volt szükség arra, hogy a Magyar Koalíció Pártja bent legyen a Meciar utáni koalíciós kormányban?- Ez nem automatikusan jött létre, hanem szükség volt rá. És nem csak azért, hogy meglegyen a kormányalakításhoz a többség, mert - még ha sokan azt hiszik is, hogy nem - létre lehetett volna hozni más összetételű kormány- többséget is. A magyarokra azért volt szükség, mert a szlovák politika így tudta az arculatát az Európai Unió és az Egyesült Államok számára elfogadhatóvá tenni. Az már a kilencvenes években látható volt, hogy az amerikai diplomácia úgy készíti elő Meciar megbuktatását, hogy abban részt kell venniük a magyaroknak is. Az egész posztkommunista térségre megalkották a stratégiát. Emiatt bukott meg a Balladure-terv, az ugyanis az új európai stabilitás kialakításában számolt a számbeli kisebbségben élő népcsoportokkal, nemzeti közösségekkel, így az elszakított magyarokkal is. Az alapszerződések is a manipulációt szolgálták. Ugyanis az 1990 után bekövetkezett változások lehetőséget kínáltak az 1919-1920-as Versailles-i és az 1947-es Számadás - Huszonöt év buktatói és tanulságai 89
