Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)

Számadás - Visszaemlékezés a rendszerváltozás kezdeteire

Számadás - Visszaemlékezés a rendszerváltozás kezdeteire hogy a szlovákiai magyarok csak akkor tudnak részt venni érdekérvényesítő módon Csehszlovákia politikai életében, hogyha egy egységes, önálló pártot hoznak létre. Ezt a felismerésemet Prágából visszajövet december 10-11-én mindenkivel közöltem, akivel fontosnak tartottam, hogy közöljem. A javas­latomat az FMK-sok visszautasították, mások pedig azt mondták, „jó, hogy­ha neked ez a meggyőződésed, csináld meg”.- Arra emlékszem, hogy a Független Magyar Kezdeményezés megke­reste Önt, és azt mondta, hogy itt, kész, megvannak a struktúrák Pozsonytól Királyhelmecig. Itt van a magyar párt. Ön ezt nem fogadta el, miért?- Az FMK ugyanis nem magyar párt volt, hanem a nagy szlovák népi politikai mozgalomnak, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen-nek volt szerke­zeti eleme. Mint említettem, arra a meggyőződésre jutottam, hogy először önállóan kell magunkat megfogalmaznunk és megszerveznünk, nem pedig a kommunista rendszerben gyakorolt népfrontos elvek alapján. Önállóan kell megfogalmazni a programunkat, és mint önálló jogi személy, önálló politikai szervezet saját programmal kell szövetségeseket keresnünk. Ez koncepcio­nális meggyőződésemmé vált pár óra alatt, és én erre igyekeztem rábeszélni december 9-e után a szlovákiai magyarok egy részét, akiket korábban is is­mertem. Az FMK-sok úgy utasították el az elképzelésemet, hogy „mindhalá­lig” a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalommal akarnak egy kötelékben dolgozni. Akik megértették az érvelésemet és javaslatomat, azok tőlem vár­ták el, hogy ezt megvalósítsam. Ott maradtam a felismerésemmel egyedül, és hetekig tartott, míg sikerült legalább annyit elérni, hogy a CSEMADOK akkori központi bizottsága, amely 1969. január első napjaiban Szencen ülé­sezett, egyetértett azzal, hogy vizsgáljuk meg az önálló párt megalakításának lehetőségét. Őszintén mondom, nem akartam pártot alapítani. Nem voltak pártala­pítási ambícióim. A nyilvános életből 1968 után kiszorultam, nem tartottam magam alkalmasnak arra, hogy egy párt élére álljak. Akkor még úgy gondol­tam, hogy folytatom a geológusi munkámat, de az események végül is bele­sodortak a pártpolitikába, mert nem találtam embert, aki az elképzelésemet megvalósítsa. December 9-től számítva majdnem két hónap elteltével 1990. február 7-én hirdettük meg az Együttélés Politikai Mozgalom kezdeménye­zését. Számomra a rendszerváltozás tulajdonképpen itt kezdődött, mert úgy éreztem, hogy ha önállóan megfogalmazzuk saját politikai elképzeléseinket és saját politikai utunkat, akkor elkezdődik számunkra egy új korszak. Meg 79

Next

/
Oldalképek
Tartalom