Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)

Számadás - Akkor velük, most ellenük?

_

___

Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... I.

Az viszont nem kétséges, hogy engem kétszer is letartóztatott a csehszlovák kommunista államrendőrség. Először 1982. november 10-én. A magyarországi nem politikai közéletre ennek csupán annyi hatása volt, hogy megosztotta a Magyar írók Szövetségét, mert a bírósági tárgyalásomon részt vett az írószövetség három tagja (Cseres Tibor, Csurka István, Mészöly Miklós). Nagyobb hatást gyakorolt a magyarországi értelmiségi körökre a Csoóri Sándorra amiatt kimért egyéves publikálási tilalom, hogy előszót írt az 1983- ban New York-ban megjelent könyvemhez. De talán még inkább polarizálta az akkori magyar szellemi életet az a bértollnok (Hajdú János), aki az Élet és Irodalomban 1983 őszén az előszó miatt megtámadta Csoórit és mellesleg engem is. Mindez elindított egy olyan polarizálódást az össznemzeti ügyekhez való viszonyulásban, amely még 2003-ban is megosztja a magyar politikai életet. Mert akik 1983-ban összeütközésbe kerültek a nemzet ügye miatt az akkori kommunista hatalommal, azok 2003-ban is a balliberális kormány ellenzékét alkotják, illetve azok, akik annak idején a hivatalos hatalom oldalán foglaltak helyet - néhány fényes kivételtől eltekintve - 2003-ban is annak a hatalomnak az örökösei, tehát az MSZP-SZDSZ-kormány támogatói között találhatók. E két halmaznak szinte elhanyagolható a metszési területe.

Ez a polarizálódása a magyarországi szellemi életnek 1984-ben még másként volt látható.

Ekkor tartóztattak le másodszor (1984. május 10-én). Ezúttal nem any- nyira a jogvédő bizottság tevékenysége és nem is a Nyugaton megjelent publikációim miatt, hanem bosszúból - mert sikerült meghiúsítanunk a taskenti konferencia szellemiségében megfogalmazott szlovákiai terveket.

Figyelmet érdemel, hogy a jogvédő bizottság tevékenységét 1978-tól 1982-ig a csehszlovák belügy kivételével nem vették komolyan. Első letartóztatásomra is csak akkor figyeltek fel másutt, amikor a Charta '11 szóvivői nyilatkoztak erről. Első szabadlábra helyezésemre is csak azért kerülhetett sor, hogy a jogvédő bizottság által képviselt téma, azaz a Csehszlovákiához csatolt magyarok helyzete, ha esetleg elítélnek, amiatt ne válhasson nemzetközileg vitatott kérdéssé. Nem valószínű, hogy a magyarországi értelmiségi körökben irántam kialakuló rokonszenv elegendő lett volna ahhoz, hogy a csehszlovák politikai vezetés megmásítsa korábbi döntését. Mind a kádári, mind a husáki vezetésnek érdeke fűződött ahhoz, hogy ezt a kellemetlen kérdést eltussolja. Ezzel tartoztak Moszkvának is és egymásnak is. Csupán a hivatalos Magyarországnak kellett külön is bizonyítania, hogy valóban semmi köze az egészhez.

68