Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)

Számadás - Mikor és mivel kezdődött a kommunista egypártrendszer megszűnése?

Számadás - Mikor és mivel kezdődött... Mikor és mivel kezdődött a kommunista egypártrendszer megszűnése? (Előadás a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet által rendezett, „Magyarok a rendszerváltásban a határon innen és túl” című konferencián- Budapest, 2014. október 17.) Sokat vitatkoztunk az elmúlt negyedszázadban arról, hogy a „létező szocializmus” néven nevezett hatalmi-politikai rendszer megszűnése (buká­sa, összeomlása) rendszerváltásnak, rendszerváltozásnak vagy rendszervál­toztatásnak nevezendő-e. Ennek ideje, 1989 óta sem tudtunk közös nevezőre jutni annak megítélésében, hogy a kommunista hatalmi rendszer megszűnte egyszeri esemény volt-e, mint a kerékpáros bukása az első kerékfék hirtelen behúzásakor, vagy olyan folyamat, amelyben a kényszerű pályamódosítások időnként követték egymást, mígnem kiderült, hogy a módosítandó nem mó­dosítható tovább - itt a vég. Nyilvánvaló, hogy minden esemény a tér és az idő függvényében fut. A társadalmi és politikai események azonban nem csupán ebben a négy di­menzióban zajlanak. Nemcsak a tér három tengelyének és az idő mindkét, emberi mértékkel némileg értelmezhető irányának - a múlt és jövendő - ha­tárai között történnek, hanem a lelkivilág, gondolkodásmód, beidegződések, szocializációs folyamatok, személyes és csoportérdekek, hatalmi érdekek, értékrendek és változásaik közepette jelenhetnek meg. Ez, az ötödik és hato­dik dimenzió, (az anyagi érdekeltség, valamint a szellemi és lelki tájolódás) az események időrendjét meghatározó időgörbének, a negyedik dimenziónak van alávetve, tényezői azonban alapvetően befolyásolják az eseményeket. Az ötödik és a hatodik dimenzió az ember, a döntő tényező. Az események értékelésének kérdése az elvonatkoztatás mikéntjében rejlik, vagyis abban, miképp húzzuk meg az események értékelésének időha­tárát: emberöltő-arányosan, a tér függvényrendszerének mindhárom tenge­lyén, vagy csak szigorúan arra az egy-két hónapra vagy egy-két évre szűkít­ve, amikor a fordulat lényegi része bekövetkezett. Hatezer év múlva, ha lesz valaki, aki erről véleményt mondjon, nevetségesnek fogja tekinteni az erről folyó vitát, de akkor már nem is lesz jelentősége. A váltás, változás, változta­tás értelmezése legfeljebb két emberöltő időtávlatában értelmes. 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom