Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Időív - Adalékok a kisebbségi politikához
1 Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... I. kibontakozása. Ennek magától értetődően földrajzi határai is vannak: a nemzet tagjai által lakott terület határai. A nemzetnek felségjoga minden idegen hatalmi érdektől korlátozatlanul rendelkezni felségterületével. Tehát nem az államnak van joga egy bizonyos területhez, hanem egy népnek, nemzetnek van joga saját területével - országával - rendelkezni. Ezt Bibó a területi legitimitás egyik alapvető elveként hangsúlyozza.4 Tehát a terület nem az állam vonzáskörének része, hanem egy nemzet vonzásköre, mely az általa lakott területen érvényesül. Hasonlóképpen, a herderi nemzeteszme alapján fogalmazta meg ez az elvet T. Masaryk: „...a nemzet az emberiség természetes része, s az emberiségnek nem államok szerint, hanem nemzetek szerint kell szerveződnie.”14 Edvard Kardelj pedig politikus módjára, az újabb nemzetközi tapasztalatok alapján alkotta meg véleményét: „Mindaddig... amíg, határok választják el egyazon nemzet részeit, nem lehet azt mondani, hogy a nemzeti kisebbségek helyzete teljesen megoldódott, hogy eszményi.”13 * * * A kisebbségi helyzet és a kisebbségi létforma vállalása egyenlő a politikai következetességgel, állapítottuk meg korábban. Tehát az általános, a teljesség vállalása. „A kisebbség az egész része, a teljesség elkötelezettje” - írja Fábry.9 A kisebbség ugyanis erőszakhelyzetben keletkezik, az „egész”- ből való kizárással. Ady egyik publicisztikai írásában arra a gunyoros megállapításra jut, hogy lévén a nacionalizmust kiváltó okok az egész világon azonosak, ezért a nacionalizmus a leginternacionálisabb erő.1 Mivel a kisebbségek keletkezése is mindenütt hasonló okokra vezethető vissza, minden gúny mellőzésével merjük kijelenteni, hogy a kisebbségi lét vállalása a legerősebb internacionalizmus, a kisebbségi létbe szorítása, süllyesztése a társadalmi, kulturális közösségeknek pedig nemzethatalmi fasizmus. Reálisabban: a kisebbségi helyzet igényli leginkább az internacionalizmust, mert a kisebbségi helyzetek az azonos okok ellenére is elszigetelten keletkeznek. Az internacionalizmust eddig némely hatalmak sajátították ki a kisebbségek elnyomására, ideje lenne már, ha a kisebbségek kerítenék szellemi birtokukba az ember védelmének érdekében. Mert az emberi méltóság egyetlen lehetséges védelme a nemzeti és politikai kisebbségeknek és mozgalmaiknak a pluralizmus elve szerint való internacionalizálódása. 32
