Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Leltár - Ismét kutyaszorítóban
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... I.- Abősi építkezés nem most vált politikai üggyé, hanem kezdettől fogva az, mert az építkezés megkezdése is politikai döntés és nem tudományos elemzés következménye volt. Még abban az időben döntöttek ily módon, amikor a sztálinizmus elve élte virágkorát, az ötvenes évek elején. Akkor is a csehszlovák fél volt a kezdeményező ebben az ügyben, s szándéka találkozott a Szovjetunió expanziós érdekeivel. A szovjet fél tehát a csehszlovákokat bízta meg a tervek fő kivitelezésével. A magyar fél akkor is másodrangú szerepet játszott ebben a kérdésben, és már akkor is a terv ellenzőjeként lépett fel. Az ötvenes évek elején, Rákosi idején a Gerő-kormány sem akarta fölépíteni ezt az erőművet, mert már akkor lehetett látni, hogy ez nem jó megoldás sem az árvízvédelem, sem az energiatermelés, sem a hajózhatóság szempontjából, a katonai stratégia szempontjából pedig kétségtelenül veszélyes, hiszen ha felrobbantanák vagy lebombáznák, sok százezer embert pusztítana el a tizenkilenc méter magasságból kiömlő sokmilliónyi köbméter víz. A kivitelezést tehát szovjet és csehszlovák részről egyaránt szorgalmazták, egészen a nyolcvanas évek elejéig. Ekkor kezdett háttérbe szorulni a szovjet érdek, mely most már nem is létezik. Viszont a csehszlovák, illetve a szlovák oldalon egyre fokozottabban támogatják az erőmű építőit. A dunai erőmű ügye azzal került át egy másik dimenzióba, azóta jelenik meg a volt Csehszlovákia és Magyarország közötti bilaterális problémaként, mióta kivonult belőle a szovjet érdek. Magyarországon az építkezés elleni tiltakozás polgári kezdeményezésként, a rendszerváltozást megelőző ellenzéki politikai tevékenység körében zajlott. Az erőmű építésének leállítása érdekében kifejtett demokratikus óhajt végül is elfogadta a kommunista kormányzat. Egyebek között emiatt került sor Magyarországon 1984-ben az építkezési munkák felfüggesztésére. Később újraindították a munkálatokat, de végül megint leállították, akkor már véglegesen. Ezzel a demokratikus gesztussal a magyar kormány teljesen elfogadta a nép óhaját. A csehszlovák, illetve a szlovák oldalon viszont ennek az ellentettje történt. Csehszlovákiában a kommunista rendszer teljes egészében létezett még az 1989 novemberét megelőző napokban is, tehát alig volt lehetőség arra, hogy az építkezés ellenzői megnyilvánulhassanak. Akik pedig mégis hangot adtak nézetüknek, azok a politikai rendőrség kezére kerültek. A kommunista időszakban pedig már arra törekedtek, hogy nemzeti színbe öltöztessék a vízi erőmű ügyét. Emlékszem, amikor másodszor voltam börtönben (1984-ben), egyik cellatársam, akiről később kiderült, hogy a politikai rendőrség bizalmasa volt, azt a véleményt közvetítette felém megbízóitól, hogy a magyarság pipogya 294
