Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Leltár - Az első zárszámadás
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... 1. feladat”, de éppen a sejthető vagy már érezhető nehézségek mutatják, milyen fontos ennek megvalósítása. Ha komolyan vesszük programunkat, és megkíséreljük helyreállítani a nemzeti kisebbségek társadalmát szétzilált állapotukból, akkor az önkormányzatokra kell helyeznünk tevékenységünk súlypontját. Ezért meg kell fogalmaznunk mozgalmunk önkormányzati politikáját. Meg kell alakítanunk falvaink és városaink önkormányzatainak szövetségét, össze kell hangolnunk a közös ügyekben végzendő tevékenységüket. Lehetőséget kell teremtenünk a helyi képviselők szakmai és politikai képzésére, hiszen belőlük lesznek a jövő politikusai. Ki kell alakítanunk és meg kell szerveznünk önkormányzataink nemzetközi kapcsolatait. Minderre már mutatkoznak lehetőségek. A gazdasági életben mutatkozik a legtöbb kérdőjel, a gazdasági rendszer változásának akadozása miatt. Tudatosítanunk kell, hogy a jövő gazdaságának az alapja ismét a magántulajdon lesz. Ez nem jelenti azt, hogy mindent tönkre kell tenni, ami nem magántulajdon. A gazdasági átálláshoz türelem kell. Amit a kommunizmus egy nap alatt tönkre tudott tenni, annak helyreállítása évekig fog tartani. Fontos, hogy akinek volt magántulajdona és még nem semmisült meg, vegye birtokba jogilag. Még akkor is, ha a birtokolt épület, telek, szántó, kaszáló, legelő vagy erdő egyelőre a közösben marad - ez leginkább mezőgazdasági művelésben levő földekre érvényes. Egyébként is a magántulajdon nem irányul a közös gazdálkodás ellen vagy a szövetkezetek ellen. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteket nem megszüntetni kell, hanem át kell alakítani a tulajdonosok szövetkezetévé, szövetkezésévé, részvénytársaságokká. Az időközben felhalmozott értékből pedig részesedniük kell azoknak is, akik a munkájukon kívül más értéket nem vittek be az eddigi szövetkezetekbe. Kisemmizni nem szabad a „nincsteleneket”, de a tulajdonosnak joga eldönteni, hogy földjét hogyan és milyen vállalkozási keretek között hasznosítja. Fontos szerepet fog betölteni a jövőben a termelők akaratából és érdekében alakított értékesítési szövetkezés, hogy a termelők ne legyenek kiszolgáltatva sem a piacnak, sem a hitelezőknek. Az utóbbi szempont miatt fel kell vetnünk a termelők és a vállalkozók támogatására szolgáló pénzintézet megalakításának gondolatát. De ennél is fontosabb a vállalkozások szerveződése, ennek politikai hátterét nekünk kell megteremteni. Nagy fontosságot kell tulajdonítanunk a külföldi tőke részvételével működő vállalatok alapításának. Mozgalmunk nem szervezhet ugyan vállalatokat, de bekapcsolódhatunk a közvetítés szervezésébe, és - ahogy már eddig 274
