Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Leltár - Forradalom vagy hatalomátvétel?
Leltár - Forradalom vagy hatalomátvétel? mihamarabbi beteljesülését is. Ez ugyanis olyan új jogi helyzetet teremtene, amely talán siettetné sorsuk nemzetközi rendezését. Azonban mindkét óhaj hátterében ugyanaz a félelem húzódik meg: a fokozott magyarellenesség szabad teret kapna a szövetségi hatalom elerőtlenedése következtében, ha Szlovákia saját alkotmányhoz juthat. Ezzel a magyarok üldözésének minden jogi akadálya megszűnne. A morális gátak pedig már régen leomlottak. * * * A politikai idealisták, a szemfényvesztők és a szerencselovagok 1989 novemberében és decemberében ugyanazt mondták: gyöngéd, bársonyos, vértelen forradalom zajlik Csehszlovákiában. Azokat, akik óvatosan arra figyelmeztettek, hogy a kezdeti harmóniát a kemény konfrontációkat hozó hétköznapok fogják fölváltani, kórusban lehurrogták. És lám! Az elmúlt hónapok során nemcsak a jelzőket kellett felülbírálni, hanem már az ország nevét is másképpen kell azóta írni és mondani. Valóban forradalom zajlott le az országban? A fogalom mechanikus értelmezése szerint igen, mert a korábbi politikai rendszert egy új, más váltotta fel. A folyamat lényege szerint azonban ez nem volt valódi forradalom. Az új politikai rendszer valójában nem új, hiszen pluralizmus és parlamenti demokrácia már volt korábban is ebben a térségben. Persze, pontosan oda visszatérni, ahol ez megszakadt, nem lehet. Ezért a mostani rendszer sem lehet annak a folytatása. De a politikai változásokat kísérő nemzeti-hatalmi átalakulás és az agresszív nacionalizmus arra utal, hogy egy ideiglenesen leállított, késleltetett fejlődési folyamat újraindulásának és hirtelen felgyorsulásának vagyunk tanúi és részesei. Tulajdonképpen egy anakronizmusban élünk - a XIX. század első felét éljük meg a XX. század végén -, mely ha rövidesen nem ér véget, robbanásszerű végkifejlethez vezethet. A romániai sorozatos tüntetések, a jugoszláviai belharcok és a Szovjetunió nyugati és déli peremén zajló, polgárháborúra emlékeztető események ennek az árnyékát vetítik előre. Jegyzetek: 1. Valójában multinacionalizmusról van szó. 2. Václav Havel ideiglenesen megválasztott köztársasági elnök 1990. február 26-án megtartott óvárosi beszédében vetette fel, hogy az állam 239
