Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Leltár - Forradalom vagy hatalomátvétel?
az Erőszak Ellen-Független Magyar Kezdeményezés, 1 Kereszténydemokrata Mozgalom). Az egyetlen ukrán képviselő az Együttélés révén került a testületbe. Lengyel és német nemzetiségű jelöltnek nem jutott képviselői szék. A Szövetségi Gyűlés 300 képviselőjéből 15 a magyar (11 Együttélés- Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, 4 Nyilvánosság az Erőszak Ellen-Független Magyar Kezdeményezés), 3 cigány (1 kommunista, 2 Nyilvánosság az Erőszak Ellen) 2 lengyel (1 Együttélés, 1 Polgári Fórum). Ukrán és német nem jutott be. A Cseh Nemzeti Tanácsba 1 lengyel és 1 német nemzetiségű képviselő került - mindkettő a Polgári Fórum listájáról. A választási eredmények lehetőséget nyújtanak a Csehszlovákiában élő magyarok valóságos létszámának megközelítő felbecsülésére is. A 12- es listára leadott 293 ezer szlovákiai szavazatból mintegy 270 ezret magyar szavazók adtak le (Csehországban összesen 6 ezren szavaztak az Együttélésre). Magyar szavazatokat azonban kaptak más pártok is. A Nyilvánosság az Erőszak Ellen a Független Magyar Kezdeményezés révén szerzett hozzávetőlegesen 40 ezer szavazatot, a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom is kapott 40-50 ezer magyar szavazatot, és a kommunista pártra is kb. 30-40 ezer magyar adta le szavazatát. Néhány ezer szavazatot elvitt a Demokrata Párt és a Mezőgazdasági Párt is. Ez összesen 400-420 ezer magyar szavazatot jelent. A szavazástól a választásra jogosultak kb. 8%-a maradt távol. Ezzel együtt tehát a magyar választópolgárok száma meghaladja a 450 ezret. A magyar lakosság összlétszámának ez 65%-a - ennyi ugyanis a választásra jogosultak aránya. Ebből arra lehet következtetni, hogy Csehszlovákiában valójában 710-740 ezer magyar él, tehát 130-160 ezerrel több, mint az 1980- as népszámlálás eredménye mutatta. Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... I. A választások eredményének kiértékelése A választások megteremtették a központi hatalom átvételének legitim keretét, amelyet az új kormányok megalakításával és az új köztársasági elnök megválasztásával kellett kitölteni. A választási eredmények alapján csak koalíciós kormányokat lehetett alakítani. Más kormány ugyanis kormányzásképtelen lett volna, mivel az alaptörvények elfogadásához 3/5-ös parlamenti többség szükséges. A szövetségi kormányt a megszerzett mandátumok száma szerint elsősorban a Polgári Fórum és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen alakíthatta meg. 232
