Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Leltár - Forradalom vagy hatalomátvétel?
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... I. szervek illetékességi köréből. Ez a szlovák kormány is a „forradalmi erők”, ebben az esetben a - Független Magyar Kezdeményezést a hóna alatt szorongató - Nyilvánosság az Erőszak Ellen jóváhagyásával került hivatalba. A másik két példa is üres ígéretekről tanúskodik. A Független Magyar Kezdeményezés indítványozta, hogy néhány szlovákiai minisztériumban magyarok is kapjanak miniszterhelyettesi funkciót (pl. az oktatásügyben, kultúrában stb.). Az igényt iktatta ugyan a Nyilvánosság az Erőszak Ellen Központi Koordinációs Testületé, de egyetlen miniszterhelyettesi hivatal betöltésével sem bíztak meg magyar személyt. És még egy apró adalék azoknak, akik azt hitték, hogy az egypártrend- szer összeomlásával paradicsomi állapotok köszöntenek be. 1989 decemberének közepén Pozsony utcáin öles méretű magyar-, cigány- és zsidóellenes falfeliratok jelentek meg. A hatalomátvétel törvényesítése Csak a kezdete zárult le a hatalomátvételnek azzal, hogy a Szövetségi Gyűlés élére az 1968-as „prágai tavasz” által fémjelzett politikus, Alexander Dubcek került; hogy megalakultak az új kormányok (a szövetségi, a cseh és a szlovák); hogy a köztársaság elnökének székébe Václav Havelt diktáltatta a tömeggel az új politika vezérkara. A következő szakasz lassabb és hosszabb volt. Ez a képviselő-választási előkészületekig - április elejéig - tartott. Ebben a szakaszban kellett átalakítani a parlamentet, megszavazni a választási törvényt, és ez volt a pártok és mozgalmak kialakulásának korszaka is. A hatalomátvétel tehát nem zárult le, pedig a két nagy konglomerátum-mozgalom ekkorra már teljesen átvette a kommunista párt korábbi helyét. Aktivistáik az üzemekben és hivatalokban olyan ellenőri szerepet kezdtek betölteni, amilyet a totalitárius rendszerben lestek el a hatalomtól. A két mozgalom különböző szintű irányítói határozták meg, hogy a választott és a kinevezett funkciókat kik tölthetik be. E tisztségekbe gyakran barátaikat, rokonaikat, esetenként családtagjaikat juttatták. Beleszóltak az alkalmazottak elbocsátásába, felvételébe, és helyenként átvették a szakszervezet szerepét. Még a tudományos intézetek programját is megpróbálták befolyásolni. Kezükbe kaparintották a közjavak elosztását stb. Ez az állapot csábító lehetett a Független Magyar Kezdeményezés elvektől elrugaszkodott, világi szemléletű tagjai számára is. 214
