Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Leltár - Elő történelem: a mikrofonnál és a kamera előtt Duray Miklós
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... I. bátorságukból vagy felismeréseik alapján tettek így. Nem tartom lehetetlennek, hogy valamilyen sugallatra.- Tehát a szovjet koreográfia szerint alakulhattak az események?- Akár. Ugyanis ha a KGB-nek a későbbi politikacsinálási tevékenységét, főleg az 1980-as években tapasztaltakat nézzük, egészen a Szovjetunió megszűnéséig, akkor teljesen nyilvánvaló, hogy a KGB fogalmazta meg azokat a politikai lépéseket, amelyek a szovjethatalom fenntartására vagy fenntarthatóságára irányultak. Tudatosítani kell, hogy a szovjet csapatok Csehszlovákiába való bevonulása 1968-ban vagy a három évvel későbbi lengyelországi események a szovjethatalom fenntarthatóságával voltak kapcsolatosak. Ezek csak logikai következtetések, nekem nincsen semmilyen bizonyítékom, de életem nagy részét abban az érában éltem le, és ahogy idősödtem, egyre jobban megismertem a gondolkodásmódját annak a rendszernek. S ennek a gondolkodásmódnak a logikája kelti bennem a gyanút, hogy a természetes reakciók mellett megjelenhetett a háttérben valahol ilyen szándék is, hogy valamilyen módon meg kell teremteni a katonai beavatkozás, bevonulás okát. Vagy akár a változtathatatlanság feltételeit, ez azonban túlmutat a brezsnyevi doktrínán.- Akkor a prágai tavasz mindenképp halálra volt ítélve, de mondjuk egy langyosabb, Kádár-Nyers-féle metódus esetleg működhetett volna?- 1968. augusztus 21-én nem fogadtam el ezt a megközelítését a kérdésnek, de most már el tudom, sőt nem sokkal később már én is rájöttem arra, hogy a prágai tavasz halálra volt ítélve. Tehát nem volt lehetőség arra, hogy akár egy kádári típusú rendszer kialakuljon Csehszlovákiában, és nem is alakult ki. Annak az összekacsintásnak, amely 1963-tól érzékelhető volt Magyarországon a társadalom egy része és a hatalom között, egyetlen pozitív következménye az volt, hogy Magyarország gazdaságpolitikája más irányba tudott fejlődni, mint a többi szovjet típusú országban. A negatív következménye pedig a kegyetlen agymosás és a társadalmi erkölcs eltrágyásítása volt, majd 1982-től Magyarország mérhetetlen eladósítása. Ennek a mai napig isz- sza a levét az egész nemzet, nem csak a magyarországi része. Csehszlovákiában ilyen helyzet nem állt fenn. A husáki rendszer éppen a saját érdekeltsége miatt az állam egész területére vonatkozóan nem tudott ilyen kiegyezést kötni, és lehet, hogy ez annyiban szerencse is volt, hogy csak így lehetett jogalapot, pontosabban erkölcsi alapot teremteni arra, hogy 202
