Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Leltár - Elő történelem: a mikrofonnál és a kamera előtt Duray Miklós
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás...- 1968-ban reálisak voltak, hiszen nem lépték túl a lehetőségek határát. Amikor az új alkotmány téziseit elfogadta a párt központi bizottsága Prágában, az még túl is lépte azt a határt, amelyet a Csemadok javaslataival kijelölt, mert a nemzeti kisebbségeknek az alkotmánytervezet első változatának tézisei alapján önigazgatói, önkormányzati szerepet szántak. Eddig a Csemadok nem merészkedett el, legalábbis az első hullámban. A második hullámban már igen, mert látta, hogy eddig is el lehet merészkedni. Tehát ebből is, a téziseknek ebből az egyetlen bekezdéséből lehet arra következtetni, hogy 1968 tavaszán a politikai realitás talaján mozgott a Csemadok összes elképzelése. A nagy bukás tulajdonképpen 1968 őszén következett be, és ez nyilván összefüggött augusztus 21-ével. Ám az alkotmány tönkretétele az alaptörvény elfogadását megelőző éjszakán, október 27-ére virradóra történt. Másnap, 28-án délelőtt ugyanis a képviselők egy merőben új szövegről szavaztak, amelyet nem is ismertek, mert csak a szavazás előtt kapták meg. Az alkotmány javaslatáról szóló vita lezárása és a szavazás között megszületett a husáki alkotmány szövege. Erről a legtöbbet Szabó Rezső tudna elmondani, mert jelen volt. Az ő vallomása ebből a szempontból teljesen hiteles, én sokszor meghallgattam.- Mi bizonyult a kudarc okának, a szlovák politikai elit elfogultsága, esetleg a Csemadokon belüli politikusok tevékenysége?- Annak idején is úgy ítéltem meg, hogy 1968 augusztusa után minden, ami addig történt, gyakorlatilag fokozatosan szűnt meg, nem egyik napról a másikra, hanem néhány hónap alatt. Ebben a visszafejlődési folyamatban végtére is az akkori szlovák politika győzött. Nagyon messzemenő hatása volt, hogy az úgynevezett normalizációra, vagyis a párt, illetve a szovjet típusú hatalom pozícióinak visszaszerzésére és megerősítésére a szlovákiai politikai elit vállalkozott, Gustáv Husákkal az élen. Ezzel tulajdonképpen egyrészt megalapozták azt, hogy egyetlenegy vívmánya maradjon csak életben a prágai tavasznak, mégpedig Csehszlovákia államjogi átszervezése, azaz a föderáció, a szövetségi állam megalapítása, illetőleg egy olyan szlovákiai fejlődés, amely elvezethetett 1993. január 1-jéig, az önálló szlovák állam létrejöttéig. Ha nem tudják 1968-ban megmenteni a föderációt, márpedig azt csak úgy lehetett megtenni, hogy a szlovák politikai elit állt a szovjet típusú hatalom visszaállításának élére, nos, akkor a szlovák államiság gondolata nem jutott volna el oda, hogy Szlovákia önálló állammá váljon. 194
