Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Leltár - Elő történelem: a mikrofonnál és a kamera előtt Duray Miklós
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... I. amikor a pozsonyi Ifjú Szívek népművészeti együttest néhány fiatal magyar egyetemista létrehozta. Pontosan azért, mert keresték a megnyilvánulási és a találkozási lehetőségeket, és mivel akkoriban népi táncegyüttest lehetett alakítani, ők ezt tették. Igaz, hogy anyagilag és szervezetileg függött a hivatalos ifjúsági szervezettől, de ami a népi együttesen belül történt, annak tulajdonképpen az akkori pártvonalhoz nem volt már semmi köze. A másik szerveződés a prágai Ady Endre Diákkör volt, ez az ’50-es évek második felétől működött, ráadásul nem az akkori hivatalos struktúrán belül jött létre, hanem attól viszonylag függetlenül, csupán tudomásul vették. A harmadik pedig a kassai Új Nemzedék lett, ez az Ifjú Szívek mintájára alakult meg, az előzőekkel majdnem egy időben. Ez után, 1963-ban alakítottuk meg Pozsonyban a József Attila Ifjúsági Klubot, az pedig fokozatosan elindította a felvidéki magyar ifjúsági klubok szerveződését, hiszen a JAIK létrejötte után szerveztük meg a hivatalos ifjúsági szervezeten kívüli magyar szerveződések első országos találkozóját. Egy Rozsnyó melletti kis község, Kőrös határában, Berzéte mellett tartottuk 1965-ben az első nyári ifjúsági találkozót, arra is ügyelve, hogy ne legyen köthető semmilyen baloldali hagyományhoz, például a sarlósok gombaszögi táborához sem. Innen már csak egy lépés volt az - abban az időszakban erre lehetőség nyílott -, hogy létrehozzuk a független magyar ifjúsági klubok láncolatát, és ez oda vezetett, hogy 1967-ben megszervezzük a magyar ifjúsági klubok országos találkozóját Prágában. Ott pedig létrehoztuk az úgynevezett metodikai csoportot, amely tulajdonképpen a fedőneve és csírája volt egy teljesen önálló magyar ifjúsági szerveződésnek. Ez éppen jókor történt, mert néhány nappal később beköszöntött a prágai tavasz. Mindezek alapján kezdtük szervezni 1968-ban a Magyar Ifjúsági Szövetséget.- Ön szerint hogyan csapódott le a prágai tavasz a felvidéki magyarok körében: a magyar fejlemények a prágaiak következményei voltak, vagy netán öntörvényű folyamat részei?- A felvidéki magyar történések minden bizonnyal késlekedtek. A prágai tavasz kezdete sem tavaszra tehető, hanem január elejére. És mire begyűrűzött a magyarok körébe, addigra valóban tavasz lett. A magyarok közé a prágai tavasz tulajdonképpen március első felére ért el. Egyrészt a Csema- dok március 15-én (pontosabban előtte két nappal) jelentette meg azokat a téziseit, amelyek a „csehszlovákiai“ magyar élet javítását tűzték ki célul, és megfogalmazták az alapvető követeléseket. Az ifjúsági vonalon pedig április 190
