Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Leltár - Jelentés a magyar kisebbség helyzetéről a csehszlovákiai magyar kisebbség nyilvánosságának
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... I. tudatára a csehszlovákiai magyar kultúra szervezőinek, hogy csak a központi politikai vendégelőadókat szerepeltethetik. Ellenkező esetben megbírságolhatok. A budapesti televízió műsorát pedig általában károsnak tartják ideológiailag. Ezek a nézetek és az ezekhez kapcsolódó eddigi korlátozó intézkedések azonban elsősorban a csehszlovákiai magyarok Magyarországhoz fűződő kapcsolatát bénítják. Gazdasági vonatkozásban egyelőre kevésbé nyíltan bírálják Magyar- országot. Ideológiai síkon azonban máris támadják a gazdasági életét is. Igyekeznek zavart kelteni olyan híresztelésekkel, hogy állítólag a KGST-ben Magyarország olyan előnyöket szerzett - főleg az autóbuszgyártásban és a mikroelektronika terén -, amelyekkel hozzájárult Csehszlovákia jelenlegi gazdasági nehézségeihez. Tulajdonképpen ez az érvelési rendszer teremti meg a jelenlegi és a lehetséges jövőbeni államközi korlátozások ideológiai alapját, és a további gazdasági és ideológiai ellentétek lehetőségét a két ország között. A csehszlovák állampolgárok Magyarországra való utazási lehetőségének csökkentését is a csehszlovák belpolitika torzulásaiban és az ezzel ösz- szefüggő gazdaságpolitika csődjében kell keresni. Kezdetben úgy tüntették fel, mintha a magyar fél pénzügyi és vámkorlátozásai váltották volna ki az intézkedést. Közben kiderült, hogy Magyarország csak korlátozta, de nem szüntette meg a csehszlovák korona beváltását, a magyar vámelőírások pedig nagyobbára megegyeznek a csehszlovák vámhivatal tilalmi rendeletével. Az intézkedés valóságos háttere és oka egyértelműen az, hogy a csehszlovák állampolgárok ne láthassák és ne tudatosíthassák, hogy ugyanabban a politikai rendszerben lehet nyitottabb belpolitikai, kultúrpolitikai és szabadabb gazdaságpolitikai elvek alapján is kormányozni egy országot. Az a propaganda, amelyre épülnek a korlátozó intézkedések, a csehszlovák állampolgárok rosszul tájékozott tömegeiben az alakuló értékítélet további torzulásait eredményezi. 1980-81-ben ugyanis a lengyelországi problémákkal okolta a csehszlovák propaganda az egyre erősebben jelentkező gazdasági és ellátási problémákat, most a sikeresebben - és ismerjük el, nagyobb erőfeszítések árán - fejlődő Magyarország kerül a csehszlovák bírálat középpontjába. Az utazás korlátozása valamennyi csehszlovák állampolgár számára kellemetlen, de mégis fokozottabb mértékben érinti a több mint félmillió főt számláló csehszlovákiai magyar kisebbséget. Ez az intézkedés nagymértékben megnehezítette a rokoni és baráti kapcsolatok ápolását, valamint az élő kulturális érintkezés fenntartását. Hiszen köztudott, hogy a magyar kisebbség 184
