Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Leltár - Jelentés a magyar kisebbség helyzetéről a csehszlovákiai magyar kisebbség nyilvánosságának
_ _ képezzék az egyetemeken és főiskolákon továbbtanuló diákok zömét. Ezt az elvet megtámogatták azzal is, hogy a szakközépiskolákban érettségizett és továbbtanulni akaró fiatalok túlnyomó többsége nem kapta meg az egyetemi és főiskolai felvételhez szükséges ajánlást az iskolától. Az egyetemisták és főiskolások számának így elérhető csökkentését azonban 1982-ben további többezres számkorlátozással akarják fokozni. Az csak a felvételi vizsgák után fog kiderülni, hogy mindez milyen mértékben befolyásolja a magyar főiskolások és egyetemisták részarányát. Az eddigi korlátozások egyik közvetlen eredménye az, hogy a magyar főiskolások és egyetemisták száma a szlovákokhoz képest nagyon alacsony. Hangsúlyoznunk kell, hogy a magyar nemzetiségű egyetemi és főiskolai hallgatók alacsony arányának okát nem a magyar oktatási nyelvű középiskolák oktatási színvonalában kell keresni, hanem abban, hogy a különböző korlátozó és reformintézkedések érzékenyebben érintik a magyar iskolák növendékeit a magyar oktatási nyelvű középiskolák szűkre szabott kerete miatt. A magyar nemzetiségű egyetemi hallgatók aránya Szlovákiában csak akkor érhetné el a szlovákok arányát, ha kétszeresére bővítenék a magyar oktatási nyelvű középiskolák befogadóképességét, vagy ha a meglévő magyar oktatási nyelvű középiskolákban érettségizett összes fiatalt felvennék főiskolára és egyetemre. Szlovákia felsőoktatási intézményeiben azonban a „nemzetiségi arányt” már évek óta a szlovák tanítási nyelvű középiskolákban érettségizett magyar nemzetiségű fiatalok előnyben részesítésével kozmetikázzák. Ez pedig, a Szlovákiában érvényesülő nemzetiségi politika szellemében, tovább csökkenti a magyar kisebbség iskoláinak perspektíváját. A gimnáziumi oktatás csökkenő befogadóképességét kiegészítő szakközépiskolai oktatás a magyar fiatalok számára csak részben pótolhatja a kieső teljes szerkezetű anyanyelvi oktatást, mivel nem létesülnek önálló, magyar tanítási nyelvű szakközépiskolák, hanem csak a szlovákokkal párhuzamos magyar osztályok, amelyekben nem biztosított a tananyag magyar nyelvű oktatása. A magyar nyelvű szakmunkásképzés a korábban említett adat alapján szintén elmarad az igényektől. Igaz, a magyar tannyelvű szakmunkásképzőkben többnyire magyar nyelven oktatnak, azonban a szlovák szakmunkásképző iskolák mellett létesített magyar tagozatokon általában szlovák nyelven folyik a szakoktatás. Új típusú, érettségit is adó magyar tannyelvű szakmunkásképző iskola pedig nincs. Az iskolarendszer szerkezetében végbemenő reform alapján tehát nem remélhető, hogy természetes úton növekedjék a magyar nemzetiségű érettségizettek, főiskolások és egyetemisták aránya. Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... I. 182
