Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Leltár - Jelentés a magyar kisebbség helyzetéről a csehszlovákiai magyar kisebbség nyilvánosságának
_ szerkezetének belső feszültségét. A beruházások általános csökkentése következtében várhatóan tovább fog növekedni Dél-Szlovákia gazdasági lemaradása, amely már eddig is jobban sújtotta az ott élő magyarokat, mint a dél-szlovákiai szlovák lakosságot. A gazdasági élet másik tényezője a mező- gazdasági termelés szükségszerű reformja, amelynek előrelátható iránya az, hogy növeljék a kenyérgabona, a takarmány- és az ipari növények nagyüzemi termelésének hatékonyságát. További intézkedés várhatóan a zöldség-, gyümölcs- és hústermelési, valamint a felvásárlási módszereket fogja érinteni, melyek lehetséges módja a háztáji gazdaságok növelése, a szerződéses állattartás és a szabadabb ármozgás. Kérdés azonban, hogy a mezőgazdasági ágazatban szükségszerűen bekövetkező változások képesek-e pozitív irányba befolyásolni a magyar kisebbség elmaradt társadalmi rétegeződését, és emelni szociális státusát. Az eddigi tapasztalatok nem adnak okot bizakodásra, mert az agrárpolitika mostani csődjét nem csupán a merev központi irányítás okozta, hanem hozzájárult ehhez a Szlovákiában megnyilvánuló kisebbségellenes protekcionizmus is. Az 1970-es évek utolsó harmadában Csehszlovákia bár a gazdasági recesszió fázisába jutott, és a fokozódó belpolitikai feszültség, valamint a demokratikusjogok hiánya rányomta bélyegét a lakosság lelkiállapotára, Szlovákia mégis a szlovák nemzeti és gazdasági konjunktúra korszakát élte. Ez a már említett területfejlesztésben, iparfejlesztésben, továbbá a szlovák lakosság szociális és társadalmi státusának emelkedésében, és a szlovák nemzeti öntudat erősödésében nyilvánult meg. Ugyanakkor a Szlovákia területén élő magyar kisebbségnek nem csupán nem jutott rész ebből a fellendülésből, és nemcsak az anyagi létfeltételeket alakító fentebb felsorolt problémákkal kellett megküzdenie, hanem állandó veszély fenyegette a nemzeti létét elemi szinten biztosító lehetőségeket is. A kulturális élet a Magyar Területi Színházon, a Madách Könyvkiadó szűkre szabott keretein és a CSEMADOK fizetett szervezőin kívül szinte kizárólag az amatőr tevékenység szintjére süllyedt. A takarékossági rendelkezések örve alatt pedig a műkedvelői tevékenység szervezettségét biztosító állami támogatás szerény anyagi kerete is kb. 50%-kal csökkent, amelynek további csökkentését helyezték kilátásba az elkövetkező évek folyamán. A magyar kisebbség életének legérzékenyebb pontja azonban a magyar oktatási nyelvű iskolahálózat központilag irányított fokozatos bomlasztása. A második világháborút követő négy évben szünetelt a magyar nyelvű oktatás Csehszlovákiában, és több esetben a szlovák iskolákból is kizárták Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... I. 178
