Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Leltár - Jelentés a magyar kisebbség helyzetéről a csehszlovákiai magyar kisebbség nyilvánosságának
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... zömében még mindig magyar lakosságú területre. A gazdasági körülmények azonban csökkentették ezt a rendkívül költséges tervet, a szándék viszont beépült a bősi (Gabcíkovo) dunai vízierőmű tervébe. Tehát a területfejlesztés és a szórványos iparosítás amellett, hogy hozzájárul a gazdasági jellegű problémák némi csökkentéséhez, egyúttal fokozott mértékben lazítja a magyar etnikum tömörségét, és rombolja a nemzeti önazonosságot. Az itt telepített ipari üzemek és vállalatok általában nem járulnak hozzá a magyar kisebbség nemzeti kulturális igényeinek kielégítéséhez, és nem vállalnak szerepet magyar nyelvű nevelési és oktatási intézmények fejlesztésében és létrehozásában. Nincs magyar üzemi óvoda, holott az óvodák hálózatában fokozatosan túlsúlyba kerülnek az ipari üzemek által működtetett óvodák, tudatosan akadályozzák a magyar nyelvű szakmunkásképzést, csak korlátozott mértékben nevelnek szakmunkás-utánpótlást a magyar kisebbség fiataljai közül, és általában korlátozzák a magyar nyelv használatát az üzemek területén. A terület- és iparfejlesztésben mutatkozó nemzetiségi protekcionizmus, illetve a tudatosan szervetlen fejlesztés egyértelműen a magyar lakosságot sújtja, és ez törvényszerűen mutatkozik meg a mezőgazdaság fejlesztésében is. Szlovákia területén a magyarok által lakott dél-szlovákiai sáv a legjelentősebb mezőgazdasági terület. Szlovákia nagyüzemileg legeredményesebben művelhető mezőgazdasági területének mintegy 60-70%-a (pl. a kukorica nagyüzemi termelésére legalkalmasabb terület csaknem 100%-a, a búza és árpa termelésére legalkalmasabb terület cca. 50%-a) itt található. Éppen emiatt szembetűnő, hogy az elmúlt több mint egy évtized alatt Szlovákiában az ötéves nemzetgazdasági fejlesztési tervekben a mezőgazdaság modernizálása háttérbe szorult az iparral, a területfejlesztéssel és a főváros, Pozsony építésével szemben. Ennek a politikának lett az egyik következménye, hogy a mezőgazdaság nem képes megtermelni az állattenyésztés számára szükséges gabona és takarmány mennyiségét. Meghökkentő adatok bizonyítják, hogy a mezőgazdaság modernizálásában a nemzetiségi szempontok hogyan emelkednek az országos méretű érdekek fölé. Például a nyugat-szlovákiai kerületben a természeti viszonyok és a termőföld minőségéből adódóan várható lenne a déli, magyar jellegű járások fölénye a mezőgazdasági termelésben. Azonban a kerület mezőgazdasági össztermeléséből mégis hasonló, 9-12%-os arányban veszik ki részüket a kedvező és kedvezőtlenebb feltételekkel rendelkező járások. Még az aránylag legkedvezőtlenebb természeti adottságokkal rendelkező trencséni járás is hozzávetőlegesen annyi bruttó
