Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Leltár - Jelentés a magyar kisebbség helyzetéről a csehszlovákiai magyar kisebbség nyilvánosságának
Leltár - Jelentés a magyar kisebbség helyzetéről... befolyásolhatja az ország belpolitikai viszonyainak és gazdasági helyzetének alakulása, a törvényalkotás, valamint a végrehajtó rendeletek, általános jellegű gazdaságpolitikai és művelődésügyi, közigazgatási és egyéb rendelkezések. Bizottságunk eddigi munkája során arra a megállapításra jutott, hogy a második világháború befejezése óta, az 1945-49 közötti jogfosztottság korszakától eltekintve, és az 1968-ban megfogalmazott realistább nemzetiségi politika kivételével, Csehszlovákiában az ország belső viszonyainak bármilyen változása negatívan hatott a magyar kisebbség sorsának alakulására. A bizottságunk munkaközössége által kidolgozott dokumentumok fényt derítenek a magyar kisebbség folyamatban lévő felszámolásának módszereire, amelyek alapelve a kisebbség társadalmi szerkezetének bomlasztása és végső soron a kisebbség felszámolása. Gazdasági téren főleg az agrárpolitikában, ipartelepítésben és az általános területfejlesztésben nyilvánulnak meg ezek a tendenciák. A gazdaságpolitikának ez az irányzata azonban kapcsolódik az országos gazdaságirányításhoz, és oksági összefüggésben áll a most bekövetkezett gazdasági krízisállapottal. Dél-Szlovákia több mint ötszáz kilométer hosszúságban az országhatár mentén húzódó és közel tízezer négyzetkilométer területű sávjában, ahol a csehszlovákiai magyarság mintegy 95%-a él, 1918-tól 1960-ig nem folyt semmilyen jelentősebb ipartelepítés. Sőt, az 1918 előtti állapothoz képest a köztársaság fennállásának kezdeti évtizedében visszafejlődött a gazdasági élet. Emiatt még az 1950-es években is csaknem kizárólag a mezőgazdaság jelentette az egyedüli munkalehetőséget az itt élő magyar tömegek számára. A mezőgazdaság szövetkezetesítésének módszerei azonban sokuknak csak a szenvedések és az egyéni tragédiák sorát hozták. A magyar lakosság gazdaságilag aktív tagjainak 55%-a foglalkozott mezőgazdasággal abban az időben. Ezért érthető, hogy az erőszakos szövetkezetesítés és az ún. kulák- ság elleni osztályharc éppen a magyar kisebbséget érintette a legnagyobb mértékben, annak ellenére, hogy a szövetkezetesítésnek nem volt tudatosan alkalmazott nemzetiségi töltete. Az 1946^-7-ben Csehországba deportált több mint negyvenezer magyar egy része ekkorra már visszaszivárgott eredeti lakóhelyére, de éppen az ötvenes évek elejének agrárpolitikája sokukat menekülésre kényszerített szülőföldjéről, akik az iparilag fejlettebb, de egyúttal etnikailag idegen területekre húzódtak vendégmunkásnak. A zömmel magyarok által lakott területek részleges iparosítása csak a hatvanas évek elején kezdődött. Ezekben az években a magyar kisebbség aktív keresőinek 173
