Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az Országgyűlés problémái(alkotmányozó nemzetgyűlés)
Tóth Károly: Az Országgyűlés problémái olyan mechanizmust, amely leginkább megfelel a Sieyés által lefektetett kritériumoknak (igaz, az általa megkívánt összeférhetetlenségi elem nélkül). A francia abbé teóriájából az is figyelemre méltó, hogy az alkotmányo- zó gyűlés tagjainak választására vonatkozó szabályokat is eltérőnek tartotta az általános parlamenti képviselők megválasztásától, amennyiben előbbieket területi alapokra helyezte és a közvetett módot ajánlotta bevezetni. - Ennek értelmét akkor látjuk igazolva, ha visszaidézzük, hogy a bulgáriai Nagy Népgyűlésbe az általános szabályok alapján választott képviselők kerültek, és emiatt kizárólag a nyers pártérdekek érvényesültek, ez már önmagában is magában hordozta az ilyen megoldás súlyos veszélyeit... De volt-e már példa a közvetett választások alapján összeállított speciális alkotmányozó testületre? - Igen, a legelső is így állt föl Franciaországban, 1792. augusztus 10-én a fellázadt párizsiak nyomására a Nemzetgyűlés kénytelen volt ígéretet tenni egy új alkotmányt elfogadó testület (Nemzeti Konvent) összehívására. Úgy döntöttek, hogy ennek megválasztásában jogosult részt venni minden 21 éven felüli férfi, függetlenül társadalmi helyzetétől. A szeptemberben lefolytatott választások során azonban „elektorokra” szavaztak, akik mintegy „választói testületként” a második menetben döntöttek a Konvent egyes tagjairól relatív többségi voksolással, azzal a megszorítással, hogy az alkotmányozó nemzetgyűlés (azaz a Nemzeti Konvent) tagja csak 25 év fölötti személy lehetett. (Az ekkor és így megválasztott 749 tagú testület később kiegészült a tengerentúli területek és gyarmatok, valamint a később csatolt tartományok képviselőivel.) Lehetne-e tagadni, hogy ennek mintegy „utánérzéseként” jött létre 2001 decemberében az Európai Konvent, abból a célból, hogy dolgozza ki az Európai Unió (a továbbiakban: EU) alkotmányát.55 E funkciója miatt nevezték a testületet „Alkotmányozó Konventnek” is. Ami az összetételét illeti, ez sem közvetlen választással jött létre (ellentétben pl. az Európai Parlamenttel), hanem tagjai a megbízatásukat 55 Az „ Európai Alkotmány ” természetesen nem lépne az EU-tagállamok nemzeti alkotmányainak helyébe, azokat nem is teszi fölöslegessé, hanem azokkal együtt alkalmazandó. - Mivel azonban elvileg alkotmánya csak szuverén államoknak lehet, amelyek az ön- rendelkezés joga alapján „szabadon határozzák meg politikai rendszerüket és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket”, az „alkotmány” helyett később az „alkotmányos szerződés” kifejezést használták e dokumentumra. 91
