Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az Országgyűlés problémái(alkotmányozó nemzetgyűlés)
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI a befolyásos kormánybizottságok szorításában. - Tegyük hozzá: megtévesztő lehet az a látszat, hogy a kormány megfelelően képes betölteni funkcióját, hiszen széles körben alkotja rendeletéit, ráadásul még politikai súlya nőtt is az által, hogy elnökévé 1987 júniusában azt a Grósz Károlyt választották meg, aki egyidejűleg az MSZMP Politikai Bizottságnak is tagja volt. A kép azért csalóka, mert a kifelé látszólag erős kormány belül igen gyenge, hiszen közjogi jogosítványai „hiányosak”, mert hatásköreit a megerősödött kormánybizottságok folyamatosan „széthordták” és azok gyakorolják... Ezért volt indokolt a „Fordulat és reform” kormánybizottságok megszüntetésére irányuló javaslata. A kép teljességéhez hozzátartozik, hogy e végképpen tarthatatlan helyzet felszámolása 1987 végén el is kezdődött: december 16-án fölmentették a kormánybizottságok elnökeit, persze, úgy, hogy azok egyidejűleg miniszteri tárcát kaptak.13 „Reform és demokrácia” 2. A közjogi átalakulás szempontjából lényegesen fontosabb volt az a tanulmány, amelyet Bihari Mihály tett közzé „Reform és demokrácia” címmel.14 - Mivel javaslatainak jelentős része a rendszerváltás folyamatában ténylegesen is megvalósult, illusztrációként most csak néhányat említünk meg. 2. a) Kapja vissza az Országgyűlés törvényalkotó jogát a párt vezető szerveitől, és apparátusától. [...] d) A parlamenti ülésszakokat többször és hosszabb időre kell összehívni, biztosítva azt, hogy az állampolgárok alapvetőjogviszonyait csak törvényben szabályozhassák, és hogy a parlament legyen a politikai viták természetes terepe. [...] 3. a) Törvénymódosító és az Országgyűlést helyettesítő jogkörével együtt a Népköztársaság Elnöki Tanácsát meg kell szüntetni.15 13 Berecz Frigyes ipari, Csehák Judit szociális és egészségügyi, Horváth István belügyminiszter, Marjai József kereskedelmi, Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter lett. 14 Bihari Mihály: Reform és demokrácia. Medvetánc, az 1987/2. szám melléklete, 165— 225. p. 15 Uo. 215. p. 66
