Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)

Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség

A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI A rendszerváltással kapcsolatos közjogi átalakulás kérdései elsősorban azokra az intézményekre irányultak, amelyek korábban nem léteztek hazánk jogrendszerében, hanem új elemekként jelentek meg a magyar államszerve­zetben. A köztársasági elnöki tisztség nem vitásan új formaként merült föl az addig államfői funkciókat betöltő NET után; bevezetése hosszú, olykor sok szakmai „üresjáratot” is tartalmazó polémiát magában rejtve. Igaz, a Ma­gyarország államformájáról szóló 1946. évi I. törvénycikk már részletesen rendelkezett róla (sőt, ténylegesen szinte csak erről szólt), meg is választot­ták ennek alapján a köztársasági elnököt (1946. február 1-től Tildy Zoltán töltötte be ezt a posztot 1948. augusztus 2-ig, utána Szakasits Árpád 1949. augusztus 23-ig), ám ez az „átmeneti” viszonylag rövid időszak volt ahhoz, hogy ez a forma mélyebb gyökeret verjen közjogunkban, ráadásul az utána eltelt közel fél évszázad elegendő volt ahhoz, hogy e tisztséggel kapcsolatos „tapasztalatok” is jórészt elhalványuljanak. Ez is magyarázata lehet annak, hogy miért kísérte olyan megkülönböztetett érdeklődés az „egyszemélyi ál­lamfő” posztjának kialakítását, valamint annak is, miért nyilvánult meg olyan feltűnő ragaszkodás az 1946. évi I. törvénycikk szelleméhez és betűihez... 388

Next

/
Oldalképek
Tartalom