Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI A köztársasági elnök főparancsnoki funkciója az elnök alkotmányjogi jogállásának része, és nem a Magyar Honvédségben, illetve a Határőrségben viselt rang vagy beosztás. A fegyveres erők főparancsnoka a fegyveres erőkön kívül áll, azoknak irányítója és nem vezetője. A főparancsnok tehát a fegyveres erők egyikének sem szolgálati elöljárója... b) A köztársasági elnök fegyveres erők irányítására vonatkozó hatásköre alkotmányjogilag nem különbözik egyéb hatásköreitől; kinevezési és jóváhagyási jogosítványát ugyanazokkal a feltételekkel gyakorolja, mint az egyéb kinevezési, jóváhagyási és megerősítési jogköröket. 4. A fegyveres erők működésének irányítása a Kormány hatásköre. Az Alkotmány 35. § (1) bekezdés h) pontjában a „működés irányítása” az irányítási jogkörökből a végrehajtó hatalomra tartozó részt jelöli meg; s a végrehajtó hatalommal kizárólagosan felruházott Kormány alkotmányos jogállásával összhangban minden olyan irányítási hatáskört felölel a fegyveres erők felett, amely a hatályos jog szerint nem tartozik kifejezetten az Országgyűlés vagy a köztársasági elnök hatáskörébe. Az államfő jogállásával kapcsolatban - s ezt az idézett alkotmánybírósági határozat is megerősíti, de maga az 1989. évi XXXI. tv. is így tartalmazza - különbséget kell tenni az elnök funkciója és hatásköre között. A funkció az általános „alkotmányjogi jogállás része”, nem pedig hatásköri szabály, maga az Alkotmány is külön helyen rendelkezik róla a 29. §-ban: „(1) Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. (2) A köz- társasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka" - a hatásköri előírások pedig később, a 30/A. §-ban találhatók.113 (Az is igaz, hogy ilyen konstrukciót nem tartalmazott a mintaként alapul vett és állandóan emlegetett 1946. évi I. tv...) A rendszerváltás idején az államfő jogállásával összefüggő másik, nagy érdeklődést kiváltott elvi kérdés az volt, hogy az elnök milyen mértékben részesül az állami főhatalom gyakorlásából, azaz hol a helye a hatalommegosztás rendszerében; a végrehajtó hatalom részének tekintendő-e, avagy külön, negyedik hatalmi ágnak; esetleg egyáltalán nem jelent önálló hatalmat. 113 Ezekről, valamint a köztársasági elnök döntési hatásköreiről stb. részletesebben lásd a 48/1991. (IX. 26.) AB határozatot. 360
